Tovább folytatódott a kkv-index erősödése, és a cégvezetők várakozásai most már meghaladják a 2011 elején, a gazdasági válság utáni második hullámvölgy kezdetén mért szintet. Míg a 2014. I. negyedévi érték 50,3% volt, addig most 55,2%-a nőtt.
Továbbra is kérdés és erős vita az elemzőintézetek között, hogy ez a derűlátóbb hangulat minek köszönhető. Vitathatatlan, hogy a gazdasági növekedés megindult, és a kormány jóléti intézkedéseinek (rezsicsökkentés) hatására minimálisan erősödött a fizetőképes kereslet. Ugyanakkor a fundamentális problémák adottak, a gazdaság jelentősebb ütemű erősödésének nincsenek meg a feltételei, és nehezen befolyásolható külső tényezőktől függünk.
Azt a szempontot sem szabad az adatok értékelésekor szem elől téveszteni, hogy az adatfelvétel időszaka erősen az országgyűlési választási kampány végével esett egybe. A cégvezetők véleményét nyilvánvalóan befolyásolta a pártszimpátia is, azaz a gazdasági növekedésben való hit a kkv-index adatait fel-, míg a kormány elleni szavazótáborba tartozó cégvezetők várakozásai erősen levitték.Ennek a folyamatnak egyértelmű oka, hogy a mostani kampány főkérdése az volt, valóban sikeres-e a mostani gazdaságpolitika, vagy változtatásra van szükség. (A választások után az eddigi gazdaságpolitika konszolidációját, a költségvetési fegyelem fenntartását jósolják az elemzők. A vállalkozók és a munkaadók a kkv-k erősítését, beszállítói programok indítását várják a harmadik Orbán-kormánytól.)
Kevesebben számítanak romlásra, de többen stagnálásra
A cégvezetők 24%-a szerint a következő félévben romlani fog a magyar gazdaság helyzete. Ez kedvezőbb adat, mint a negyedévvel korábbi 28%-os volt, illetve majd harmada a 2011. decemberben mért 69%-nak. Azaz érezhetően kevesebb a gazdasági visszaeséstől való félelem
A mostani negyedében a gazdasági növekedést várók aránya 43% volt, amely 11%-kal kisebb, mint az előző negyedévben mért kiugró adat. Inkább illeszkedik abba a tendenciába, amit korábbi időszakokban mértünk. A gazdasági növekedést várók arányának csökkenésével együtt 15%-kal nőtt azok száma, akik arra számítanak, hogy a gazdaság teljesítménye nem változik.
Aki nem bírta, csődbe ment, az optimisták maradtak
A cégvezetők 34%-a nem számít semmilyen fejlesztésre az elkövetkező félévben, vagyis e kör aránya kismértékben csökkent az előző negyedévhez képest, amikor még 36%-uk mondta ugyanezt.
Optimizmusra adhat okot, hogy míg tavaly év végén még csak 12%-uk mondta, hogy 10% feletti bővülésre is lát esélyt, addig most ez az arány 21%. Az előző negyedéves mérésnél az adatok azt mutatták, hogy a kkv-szektor likviditási helyzetében erőteljes javulást várnak a cégvezetők, már 33%-a várta azt, hogy javulni fog cégének likviditási helyzete. Korábban, 2011 óta a likviditási várakozások jóval alacsonyabbak voltak és időnként erőteljesen visszaestek, a 2012. szeptemberi mélypont során a vállalatok vezetőinek csak 8%-a volt optimista e téren.
A mostani adatok szerint – feltehetően a tavaly megkezdett banki kkv-hitelprogram következtében is (amelynek egyébként májustól változnak a feltételei) – további javulás lehetséges. A cégvezetőknek most 51%-a vár az előző negyedévhez képest kedvezőbb pénzügyi helyzetet, és ez az arány az elmúlt négy év legkedvezőbb adata. A romló várakozásokat várók aránya 10%-ra csökkent. Ennek a folyamatnak részben oka lehet az is, hogy az elmúlt években a leginkább tőkeszegény, a válság okozta kereslet-visszaesést és a növekvő adóterhelést legkevésbé tűrő kis- és középvállalatok csődbe mentek, azaz változott a kkv-szektor összetétele is.
