Az üzleti szférán belül kisebb-nagyobb mértékben minden ágazat várakozásai kedvezőbbek lettek. Az iparban a termelés és a rendelésállomány megítélése – ez utóbbin belül az exportrendelésé is -, kissé javult, a saját termelésű készleteket azonban a szeptemberinél magasabbnak érezték a válaszadók. Ez azonban a többi tényező fényében jelentheti az értékesítés felfutása előtti készlet-feltöltést is. Az építőiparban októberben is folytatódott az év eleje óta tartó látványos javulás.

Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak megítélése is kedvezőbb lett az előző hónaphoz képest. A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése erősen csökkenő készletszint érzékelése mellett stagnált. A szolgáltatói bizalmi index hullámzása októberben folytatódott, ezúttal ismét javulás történt. Egyaránt kedvezőbb lett az üzletmenet, az elmúlt és a várható forgalom megítélése.

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével – ahol nem változott – minden ágazatban, ha csak kissé is, de erősödött. Ezzel párhuzamosan érezhetően csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az üzleti szférában a szolgáltató cégek kivételével az árvárakozások nem változtak, illetve kissé csökkentek, s valamelyest bővült az árcsökkentést tervezők köre. Jelentősen tovább mérséklődött a lakosság inflációs várakozása is. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az építőipar kivételével minden ágazatban kedvezőbb lett, s a javulásra számítók aránya az iparban és a kereskedelemben immár meghaladta, a szolgáltatók körében pedig megközelítette a romlással számolókét. A lakosság véleménye e kérdésben nem változott.

A GKI fogyasztói bizalmi index októberben a szeptemberi jelentős növekedést követően, annál lassabb ütemben, de tovább növekedett. Az emberek saját pénzügyi helyzetük következő egy évét kissé kedvezőbbnek ítélték, mint szeptemberben, ugyanakkor megtakarítási képességüket romlónak tartották.