Egy év alatt – 2013. július 1. és 2014. június 30. között – 6768 vállalkozás szűnt meg végelszámolással, azaz 55 százalékkal kevesebb cég tulajdonosa döntött úgy, hogy így rendezi megrendült pénzügyeit, kiegyenlíti partnerei, beszállítói követeléseit, és „bezárja” cégét – tájékoztat a feketelista.hu portál. Ám ezek a számok nem fedik a valóságot - teszik hozzá.
Kivezetés rövid lépésben
A cégmozgások adatai arról is informálnak, hogy ugyanezen időszakban végelszámolás helyett kényszertörléssel hagyta el a pályát 26 963 cég, ezek a „kihulló” cégek a végelszámoltak között már nem szerepelnek. Egy jogszabály-módosítás ugyanis 2012-től hatályon kívül helyezte a kényszer-végelszámolási formát, és helyébe – új megszűnési formaként – a kényszertörlési eljárást léptette azért, hogy meggyorsítsa a cégnyilvántartásból a cégek kivezetését akkor,
- ha a cégek három éven belül nem fejezték be a végelszámolást; - ha a cégeket – felügyeleti hatáskörében eljárva – megszűntnek nyilvánítják; - ha a cégek a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtották végre, vagy ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a társaságok nagy része nem jut el a végelszámolásig, mivel a cégbíróság előzőleg kényszertörléssel vezeti ki őket a cégnyilvántartásból. Ezzel az új „menetrenddel” magyarázható a végelszámolások csökkenése – mivel egyidejűleg drasztikusan nőtt a kényszertörlések száma.
A cégbíróság döntésének milyensége a kivezetés fajtájáról alapvetően meghatározza a cég további létét, működését. A végelszámolást saját elhatározásából kezdeményező tulajdonos ugyanis az eljárás ideje alatt is folytathatja fizetőképes gazdasági tevékenységét, lezárhatja az eljárást, és dönthet a továbbműködésről is. Amennyiben viszont a cég nem tudja valamennyi vele szembeni követelését a vagyonából kielégíteni, akkor a cégbíróság felszámolást kezdeményez. Korábban a kijelölt végelszámoló – sikertelenség esetén is – csak három év eltelte után kezdeményezhette a felszámolást (bár a végelszámolások mintegy kétharmada végül felszámolásba megy át). Sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és időközben eltüntették a vagyont, kiürítették a céget, a hitelezők pedig futhattak a pénzük után.
Kényszertörlési eljárás alatt a cég viszont már nem folytathat gazdasági tevékenységet, nem hozhat az eljárással ellentétes döntéseket, és az eljárás mindenképpen a cég törlésével zárul. A kényszertörlési eljárás gyorsabb és lényegesen „hatékonyabb” a korábbi kényszer-végelszámolási formánál, mivel a kényszertörlés során nem szerepel hitelezői igény nyilvántartásba vétele, azt a bíróság nem kutatja.
Fentiek okán is érdemes és hasznos bármilyen üzleti döntés előtt a partnernek, üzletfélnek a kiszemelt cégről informálódni – kommentálja a fenti adatokat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
