Jóval kevesebb kukorica termett idén, mint tavaly, a mennyiség akár 25-30 százalékkal is elmarad a 2016-os rekordtól. A minisztérium adatai alapján 1,03 millió hektáron termeltek idén kukoricát, az átlagos hozam pedig hektáronként 6-6,5 tonna, ezért az idei termés 6-6,5 millió tonna lesz, ami 25-30 százalékkal elmarad a tavalyi, 8,7 millió tonnás eredménytől – számolt be a tapasztalatokról dr. Halmos Gábor, a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója.

Kép: MTI/CzeglédiZsolt

Kukoricát a teljes EU-ban mintegy 8,7 millió hektáron termelnek, Románia (2,58 millió ha) és Franciaország után (4,46 millió ha) hazánk az unió 3. legnagyobb előállítója. A termény ára hosszú ideje 43-45 ezer Ft/t körül stagnál, változik viszont a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari felhasználás évről évre növekszik, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, miközben takarmányként egyre kevesebbet, 2,3 millió tonnát használunk fel, így exportra is sok marad, mintegy 1,5 millió tonna.

Major Andrea, a Gabona Control igazgatója az összefoglalóhoz hozzátette: a termés minőségére jellemző, hogy a csapadékos években emelkedik a penészes szemek aránya és a toxinfertőzöttség, de a betakarítás első szakaszában a vizsgált toxinszintek megfeleltek a követelményeknek.

A belföldi kereskedelemben a tárolás biztonságának elsődleges paramétereit – a nedvességet és a tisztaságot –, valamint a DON és aflatoxinok mennyiségét kérik certifikáttal igazolni. Az exportra szánt tételeknél ugyanakkor nem ritka, hogy akár ötféle toxinra is meg kell vizsgálni a terményt. A magyar termés minőségi gondjait nem is annyira a magas toxinszintek veszélyeztetik, az idén inkább a túlzott szárításból eredő hősérült szemek, és a nem megfelelő árumozgatás miatt keletkező törött szemek haladhatják meg az előírt értékeket.