A bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az infláció azonban az első tíz hónapban meghaladta az öt százalékot, így a reálkeresetek csökkentek 2012-ben.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 800, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 700 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 100 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,5 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,2 százalékkal) haladták meg a 2011. január–októberit - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentésében.
A bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 7,3 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,4 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 8,3 százalékkal, 201 000 forintra nőtt. A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (454 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (387 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 900 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (160 000 forint) ágakban dolgozók kerestek.
2012. január–októberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 62,4 százaléka) átlagosan 10 100 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,8 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembe vételével számított növekedés így a közszféra területén 5,2 százalék volt. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,9%-a kapott ezen a címen 10 200 forintot.
Lassult a drágulás novemberben
Novemberben a fogyasztói árak 5,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Elemzők az előző hónapok magas adatai után lassulást vártak – elsősorban az előző évi (adóemelések miatti) magas bázissal összefüggésben – a fékezés dinamikáját azonban meglepetést okozott, az előrejelzések 5,3-5,6 százalékos között alakultak.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–októberben átlagosan 5,4 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,2 százalékkal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,2 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.
Hogy lehet egyszerre munkanélküliség és szakemberhiány?
Miközben sok ország egyre nagyobb munkanélküliséggel küzd, a munkaerőpiac rugalmatlansága, a tehetségekért folyó, fizetéseket felverő világverseny és a rossz vagy elégtelen oktatás és képzés miatt kulcsfontosságú foglalkozási ágazatokban krónikussá válik a szakemberhiány.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 141 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 000) forint volt, 1,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,5 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 1,7, a nonprofit szervezeteknél 4,5 százalékkal nőttek egy év alatt. A 231 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal volt magasabb a 2011. január–októberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt. Az emelkedéseket teljes mértékben lenullázta a magas infláció, amely az év első tíz hónapjában meghaladta az öt százalékot. A fogyasztói árak emelkedéséről itt olvashat!
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 35,3 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 751 ezren dolgoztak (15,9 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 90 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első tíz hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 71,6 ezer fő) az előző év azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 674 ezer fő állt alkalmazásban, 18,8 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A magyar GDP 2012-ben az EU átlagánál (0,3%) lényegesen nagyobb mértékben, 1,5%-kal csökken. Noha a visszaesésből a mezőgazdaság mintegy 0,7 százalékpontot magyaráz, a magyar visszaesés enélkül is jóval nagyobb az EU átlagánál. A beruházások 4%-kal, a fogyasztás 2%-kal esik vissza. A magyar bankrendszerből a 2012 szeptemberét megelőző egy év alatt 2300 milliárd forint külföldi forrás tűnt el, ez 28%-os csökkenés. Ezt a bankok nagyrészt hitelleépítéssel, kisebb részben betétgyűjtéssel ellensúlyozták. Miközben az anyabankok folyamatosan vonják ki forrásaikat a perspektívátlan magyar piacról, az előírtnál is nagyobb tőkeemelést hajtottak végre magyarországi leánybankjaiknál. A 2012 őszén viszonylag kedvező hazai pénzügyi folyamatok nagyrészt a bő nemzetközi likviditásnak és a magas magyar piaci kamatszintnek köszönhetők. Ezért – a nemzetközi intézmények kritikáit és leminősítését is figyelembe véve – a viszonylag erős forint és a kamatcsökkentési folyamat tartóssága kétséges.
