A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölte, hogy márciusban a naptárhatástól megtisztított adat szerint 4,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a nyers adat alapján pedig 5,5 százalékkal.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint tartósan magas maradhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése, a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás emelkedése miatt, így éves átlagban 4,2 százalékos növekedés várható a tavalyi - fehéredési hatást is tükröző - 5,8 százalékos bővülés után. A 4,7-5 százalékkal emelkedő bérek mellett a személyi jövedelemadó (szja) csökkentés is táplálja a fogyasztás növekedését, mivel a nettó bérek 6,2-6,5 százalékkal, a nettó reálbérek a 1 százalék alatti infláció mellett 5,3-5,5 százalék körül emelkedhetnek - ismertette.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy vélte: a kiskereskedelmi forgalom lendülete kitarthat egész évben, idén 3-4 százalék átlagos növekedési ütem várható. A második negyedévtől támogató tényező lehet a vasárnapi boltzár feloldása, bár a hatás mértéke nehezen becsülhető, azonban az elemző szerint az intézkedés stabilizálhatja, kismértékben gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülését.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában jelezte, a márciusi adat a várakozásoknak megfelelő, bár a dinamikát tekintve némi visszaesést jelent a februári 6,5 százalékos növekedéshez képest, ugyanakkor jelentősen meghaladja a januári 1,7 százalékos bővülést. A szakértő szerint az idén éves átlagban 5-6 százalék közötti bővülés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Úgy vélte: a kiskereskedelmi forgalom növekedését elsősorban a reálbérek kiemelkedő, 6 százalékos emelkedése hajtja, amely lehetővé teszi a háztartások számára azt is, hogy a korábban elhalasztott vásárlásaikat bepótolják.
