Nem közömbös, hogy a nyugdíjjogosultság megnyílását követően, azaz az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a nyugellátást mikortól igényeljük. Előrelátni csak korlátozott mértékben lehet. Azt pontosan megítélni, tudni, hogy a következő időben milyenek lesznek a nyugdíjszámítást befolyásoló mutatók (valorizációs szorzószámok, egyéb tényezők) nem lehetséges. Ha az a cél, hogy rosszabbul ne járjon a személy, mint ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal nyugdíjba vonult volna, a nyugdíjrögzítés lehetőségét tanácsos igénybe venni.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 82. §-a szerint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj).
Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak. Fontos tudni, hogy a nyugdíj rögzítése iránti kérelemnél nem kell megszüntetni a jogviszonyt. Ezzel a lehetőséggel azt tudjuk biztosítani, hogy a tényleges nyugdíjba vonuláskor, amikor már a nyugdíj folyósításra is kerül, legalább azt az összegű ellátást kaphassuk, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapítható volt, nevezettet a változó szabályok ellenére sem éri hátrány. Ha szerencsénk van, magasabb összegű nyugellátáshoz azonban hozzájuthatunk, ha a folyósítás megkezdésének időpontjában hatályos szabályok szerinti számítás előnyösebb a nyugdíj rögzítésekor számított összegnél.
Azt azonban ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy nyugdíj rögzítés csak elméleti nyugdíj, a rögzített nyugellátás idején az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, a járulékfizetés szempontjából ez fontos körülmény – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.
Nem élhet a nyugdíjrögzítéshez kötődő választási lehetőséggel az, akinek a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig betöltött időszak legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak. Alacsony összegű özvegyi nyugdíj esetén érdemes megfontolni az özvegyi nyugdíj szüneteltetésének kérdését, hogy a rögzített és a ténylegesen folyósított nyugdíj közötti választási lehetőséggel élhessünk. A nyugdíjrögzítést követően végzett keresőtevékenységgel tehát további szolgálati időt szerezhetünk, szemben a nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységgel, amely szolgálati időt már nem eredményez, hanem a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű növelésére ad jogosultságot.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
A nyugdíj összegének nagyságrendje meghatározó szempont annak eldöntésénél, hogy mikor vonuljunk nyugdíjba. Ha van választási lehetőség az időpont meghatározásához, mert egészségünk és munkalehetőségünk megengedi a munka folytatását a nyugdíjkorhatár felett is, a megalapozott döntést többféleképpen elérhetjük.
Így lehet még növelni
A saját jogú nyugellátás mellett keresőtevékenységet folytatók 2007. óta nyugdíj mellett elért jövedelmükből nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. 2007. január 1-től március 31-ig ez a járulékfizetés önkéntesen választható volt, 2007. április 1-től kötelezővé vált. Bár általános esetben a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek minősül, a nyugdíjasként elért kereset után fizetett nyugdíjjárulék nem keletkeztet szolgálati időt. A járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatás, a nyugdíj összegének 0,5 százalékkal történő megnövelése.
Korábban a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést legalább 365 nap nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszakot követően lehetett kérelmezni, jelenleg azonban ez az időkövetelmény már nem áll fenn, bármilyen rövid növelésre jogot adó időtartam után benyújtható a növelés megállapítása iránti igény. Ennek a változásnak igen sokan örültek, mert nagyon sok esetben a nyugdíj melletti foglalkoztatás nem folyamatosan, megszakítás nélkül történt, hanem időszakosan. Így a 365 nap járulékfizetéssel fedezett időszakot nagyon nehéz volt összegyűjteni.
Sokszor előfordult, hogy megbízási szerződés alapján rövid időre, esetleg egy napra nagy összegű megbízási díj kifizetése után történt nyugdíjjárulék fizetés, a 0,5 százalékos mértékű emeléshez azonban csak ez a rövid jogosultsági idő keletkezett. A kérelmek benyújtásának csak legkorábbi időpontja volt szabályozott, legvégső ideje nem, így azok időbeli korlátozás nélkül, bármikor benyújthatók. Gyakran előfordul, hogy egy személy több évre visszamenőleg nyújtja be a nyugdíjnövelés iránti igényt, ilyenkor időszakonként számítják ki az aktuális növelést.
A Tny. 22/A.§ (3) bekezdése szerint, ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.
Mikor lehet a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést kérni?
A növelés iránti kérelmet évente egy alkalommal, a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.
Az igénylés módja
A kérelmet írásban, formanyomtatványon lehet benyújtani a lakóhely szerinti megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságára. Ez a szabály érvényesül akkor is, ha a növelendő nyugellátást korábban a szolgálati nyugellátásokat megállapító intézmények állapították meg. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető ügyfélazonosító birtokában, az ügyfélkapun keresztül.
