- Jelentősebb lesz az egyén, illetve a háztartások szerepe a hazai egészségügy finanszírozásában – mondja Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója.
A magán egészségügyi szolgáltató cég legfrissebb kutatása szerint alig egy év alatt 30 százalékkal emelkedett azon budapesti lakosok aránya, akik a magán egészségügyi szolgáltatókra támaszkodnak. Ma a megkérdezettek közel 60%-a látogat magánrendelést.
A szakember szerint két fontos tényező miatt választják a páciensek a magánellátást. Az egyik az idő. Mind a vizsgálathoz, ellátáshoz jutás ideje, mind a váróban az előjegyzett vizsgálatra várakozás ideje. Ma egy MR vizsgálatra akár 4-5 hónapot is kénytelen várni a beteg, akik erre egyre kevésbé hajlandóak. A másik tényező a „törődés”. A páciensek korrekt információkat szeretnének kapni, mind a vizsgálat előtt, mind a vizsgálat után. Jogos igényük, hogy a vizsgálat során a szolgáltató elegendő időt szánjon az korábbi leletek elemzésére, a vizsgálat elvégzésére, illetve ezt követően a diagnózis ismertetésére. Mindezeket inkább a magánellátás nyújtja, mint a közellátás túlterhelt és túlzsúfolt intézményei – mondja Leinter.
Miközben az állami költések volumene egyre kisebb lesz, az űrt a magánfinanszírozás tölti be. Ma a hazai háztartások átlagosan jövedelmük 4 százalékát fordítják egészségügyi kiadásokra, és – bár a volumen még messze elmarad a nyugat-európai átlagtól – ez az arány folyamatosan nő. 2012 – 2014 között a saját zsebből megvalósuló egészségügyi költések megduplázódtak. A magyar háztartások elsősorban gyógyszerre költenek, de lassanként a járóbeteg-ellátásban is hangsúlyosan megjelenik a magánfinanszírozás.
Leitner György szerint a magánegészségügyi szolgáltatások térnyerését segíti a mostanában nyugdíjba menő Ratkó-gyerekek hatalmas tömege, az, hogy a közellátás színvonala nem javul, az erősödő középosztály és az erősödő egészségtudatosság, a kiegészítő egészségbiztosításra bevezetett adókedvezmény, valamint az, hogy lassan a szakmai befektetők mellett a pénzügyi befektetők is megjelennek itthon is ebben az iparágban.
Sok tényező azonban hátráltatja a ma még csak néhány tízmilliárdos piac fejlődését. Többek között a humánerőforrás-krízis, az ágazat kifehérítésének nehézsége, és a mostani cafeteria-mizéria sem tesz jót, az egészségpénztári szektornak valószínűleg árt.
Az egészségpénztári piac szereplői is úgy látják: az elmúlt években fokozatosan teret nyer a magánbefizetés és visszaszorul a munkáltatói hozzájárulás, bár az arány átlagosan még mindig 30 – 70 százalék.
Változás az egészségpénztári szektorban 2015/2014 (adatok millió forintban)
| 2014. év szektor | 2015. év szektor | Változás (2015/2014) | |
| BEVÉTEL | |||
| Összes bevétel | 52 978 | 49 550 | -6,47% |
| Tagdíj | 13 154 | 15 596 | 18,56% |
| Munkáltatói hozzájárulás | 36 953 | 31 171 | -15,65% |
| Új tagok száma | 61 754 | 84 438 | 36,73% |
Forrás: MNB, Patika Egészségpénztár
Tavaly például több mint 18 000 új tag csatlakozott az OTP Egészségpénztárhoz. A tagoktól és munkáltatóktól, 2015-ben beérkezett több mint 9,5 milliárd forintnyi befizetés az utóbbi 10 év egyik legjobb eredménye. A pénztár idei várakozásai még optimistábbak.Az állam helyett mi fizetünk
Az OECD elemzése szerint, amíg 2003-ban a hazai GDP 5,8 százalékát költötte az állam az egészségügyre, addig ez a szám 2013-ra 4,8 százalékra csökkent. Különösen látványos az állam szerepének visszaesése, ha egy olyan konkrét tételt nézünk, mint a gyógyszerköltések. Amíg 13 évvel ezelőtt több mint 60 százalékos volt a kormányzati költések részesedése, addig ma már az összes gyógyszer kiadás kevesebb, mint 42 százalékát állja a költségvetés. A többi a háztartásokra és az egészségpénztárakra hárul.
- Vagyis egyre nagyobb az egyének szerepe az egészségügyi költségek fedezésében. Így nem véletlen, hogy 2008 óta folyamatosan emelkedik a taglétszámunk, és hogy 2011 óta minden évben egyre növekszik a pénztárunkhoz érkező egyéni befizetések összege – mondta Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.
