A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index ( GFI ) 2013. IV. negyedévében 0,96 – azaz az első és második negyedévi (1,09 és 1,11) enyhe optimizmust követően lényegében fennmaradt a harmadik negyedévben mért (0,95), a növekedés bizonytalanságát jelző stagnálás. Sem a pénzügyi folyamatoknál, sem pedig a vállalati szféra teljesítményeinél nem megalapozott az optimizmus, és a háztartási gazdálkodásban pedig részben fenntarthatatlan intézkedések eredményezik a stagnálást. Számos jel utal arra, hogy indexünk valamennyi rész-indikátora a kedvező nemzetközi monetáris és gazdálkodási környezet hatására mutat relatíve kedvező helyzetet – írta elemzésében a Policy Agenda.
Nincs megalapozott gazdasági növekedés
A GFI eltérően a 2013. első és második negyedévi enyhén optimista szintje után most a harmadik negyedévihez hasonlóan újra a gazdaság stagnálását jelzi. Bár a magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban már enyhén bővült, ez a növekedés erőtlen és 2014-ben is alacsony, csak 1-1,5 százalék közötti lehet, úgy, hogy az első félévi erőteljesebb bővülést követően a másodikban újra lassulhat. (Ennél még a visszafogott Európai Bizottság is többet jósolt Magyarországnak, az elemzők átlagosan 1,5-2,2 százalékos gazdasági növekedést várnak idénre.)
Az ipari termelés reális bővülését nem alapozták meg új beruházások, a mezőgazdaságban átlagos év várható, az építőiparban az uniós forrásokból eredő állami beruházásokon túl a lakásépítés talán még vissza is esik az előző évi nagyon alacsony mértékhez viszonyítva és a vállalati beruházások indítása pedig a kereslet még bizonytalan növekedése miatt marad el.
A monetáris és fiskális helyzet nyugalma látszólagos
A GFI pénzügyi mutatói nem javultak az előző negyedév óta. A kormányzati hiány leszorításának forrásai kimerülőnek látszanak, az MNB alapkamat folyamatos csökkentésével a forint árfolyama is jelentősen sérült, a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása nehézségeket jeleznek. Az Áfa bevételek a tervezettől kissé elmaradnak. Nem indulnak új tőkebefektetések – sőt változatlan a tőke kivonulása és a profitkivonás, amelyek továbbra is a bizalomvesztést mutatják.
A vállalati szektor banki hitelállománya továbbra sem felel meg egy bővülő gazdaság igényeinek. A túladóztatás miatt kényszerű szigorú hitelezési kondíciók továbbra is gátat szabnak a vállalatok és a háztartások hitelfelvételeinek.
2013 közepétől az MNB „0” kamatozású hitelprogramja hatására a rövid távú hitelezés kissé bővült, azaz a hitelkínálati korlátokat a jegybank Növekedési Hitelprogramja elsősorban a rossz hitelek kiváltásával oldotta. A 2000 milliárd Ft kihelyezése a kkv szektorba azonban elképzelhetetlen, hiszen a megelőző években ezen összegnek csupán kétharmadát fordították beruházásra. (A hitelprogram forrásaihoz most új feltételekkel, egyszerűbben juthatnak hozzá a vállalkozások!)
A háztartások gazdálkodása nem romlik tovább
Az adórendszer változtatása, a lakossági terheket növelő intézkedések és a rossz gazdálkodási folyamatok a háztartások helyzetét változatlanul nehezítik. Az éves szintű maginfláció változatlanul 3,5%, a jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály fokozódó elszegényedését mutatják. A vagyoni helyzetre, a reálkeresetekre, a munkanélküliségre vonatkozó statisztikai átlagmutatók mögött komoly nehézségek vannak.
A vállalkozások helyzete továbbra is bizonytalan
A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességében nem javulnak megnyugtatóan, csupán a konjunktúra megítélésében van egyértelműen pozitív javulás. Mind a nyugat-európai indexek, így az IFO-index, mind a magyarországi üzleti bizalmi indexek a vállalkozói szféra javuló optimizmusát jelzik. A magyar kkv szektor bizalmi indexe is a harmadik negyedévtől jelentősen javult, annak ellenére, hogy kedvezőtlen a gazdálkodási környezet, azaz az ipari termelés nem bővül jelentősen, a közvetlen tőkebefektetések teljesen visszaestek, folyik a profitkivonás, és a termelő beruházások szintje alacsony. A vállalkozói szféra elfáradt a sok éves visszaesésben, stagnálásban. Az alacsony tőkeellátottságú cégek nagy része megszűnt és csak a feltehetően saját, családi forrásból működőképességét fenntartani tudó vállalkozások maradtak meg, bízva abban, hogy a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett kormányzati ígéret lehetővé teszi működésüket, remélt és várt növekedésüket.
