Maradjunk a hagyományoknál, de legyünk digitálisak!
Megerősödött a tudatos fogyasztói magatartás, mindenki egyre többet akar tudni arról az élelmiszerről, amelyet megvásárol – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Gödöllőn a Környezetvédelmi és energetikai kihívások a mezőgazdaságban című vasárnapi konferencián.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Fazekas Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás, a népességnövekedés, az átalakuló világpiac, sőt a fogyasztók szemléletmód-váltása is mind-mind befolyásolja a mezőgazdasági termelést, és meghatározza, milyen irányba haladjon – írja az MTI.
Kép: Pexels
A földművelésügyi miniszter szerint egyre többen figyelnek arra, hogy amit megvásárolnak, az élelmiszer-vegyipari termék-e vagy éppen arra, hogy kockázat lehet a GMO.
Fazekas Sándor felidézte, hogy a legutóbbi Berlini Zöldhéten Magyarország nemcsak díszvendég, hanem „sztárvendég” is volt, mivel deklaráltan GMO-mentes ország vagyunk – írja az MTI. Az, hogy meddig vagyunk GMO-mentes ország, másik kérdés. Európában egyedülálló módon nálunk alaptörvényben van rögzítve a GMO-mentesség, de a Földművelésügyi Minisztérium pont most pedzegeti a szabályozás enyhítését (ld.keretes írásunkat).
Enyhítenék a GMO-szabályozást
A Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezése által módosulhat a GMO-mentes termékek jelölésére vonatkozó szabályozás. A GMO-mentesnek jelölt élelmiszereknél a jelenlegi 0,1 százalékról 0,9 százalékra emelnék az előállításkor maximálisan felhasználható, genetikailag módosított takarmány mennyiségét. Az uniós szabályok jelenleg is 0,9 százalékos arányt engednek meg. A kezdeményezők piacfejlesztő hatást várnak a szabályozás módosításától, pedig a GMO-mentesség komoly versenyelőnyt jelenthetne, ha tudatosan használnánk ki annak értékeit, és szem előtt tartanánk a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által is említett egyre növekvő fogyasztói tudatosságot.
A miniszter kitért arra, hogy vannak olyan felfogások, amelyek szerint a mezőgazdaságnak nem is az élelmiszer-termelés az elsődleges feladata, hanem a környezetvédelem. Mint mondta, ez a koncepció megjelent az uniós zöldítési támogatások bevezetésében, és van egy markáns politikai vonal, amely azt szorgalmazza, hogy a jövőben ne területalapú, hanem zöldítési támogatás legyen. Kiemelte, hogy a középutat kell megtalálni, mert biztosan lehet úgy termelni hagyományos módszerekkel eredményesen, jó minőségű élelmiszert előállítva, hogy a környezetet se terheljük, és a foglalkoztatást is biztosítani tudjuk.
Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy ha az EU nagyon megszigorítja az élelmiszer-előállítás feltételeit, akkor ezek a termékek sok esetben a harmadik világ országaiból kerülnek majd hozzánk, a termelést kiszervezik Európán kívüli területekre.
Az EU élelmiszer-biztonsági feltételrendszere a kívülről érkező árukra is vonatkozik, igaz, az import élelmiszerek gyakrabban buknak el a vizsgálatokon: 2014-ben több, mint 80 ezer terméken végeztek növényvédőszer-analitikát, és a unión kívüli országokból beérkező élelmiszerek 6,5 százalékában találtak az engedélyezett határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot, szemben az uniós tagállamok 1,6 százalékos arányával.
Harmadik országból való zöldség és gyümölcs beszállításakor is kötelező vizsgálat
„A friss fogyasztásra szánt zöldség-gyümölcs tétel Magyarország és az EU területére csak akkor szállítható be, ha megfelel a vonatkozó forgalmazási minőségszabványnak. A megfelelést a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság zöldség-gyümölcs ellenőre állapítja meg és a megfelelés igazolására céljából kiállítja a Vizsgálati Bizonyítványt. Az érvényes Bizonyítvány megléte szükséges a tétel szabad forgalomba bocsátásához” – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján.
A miniszter elmondta, hogy a precíziós gazdálkodás lehetőségeit ki kell használni, mivel a jövőben e nélkül aligha lehet gazdaságosan termelni. Hozzátette, hogy ezek a fejlesztések segítik és kényelmesebbé teszik a gazdálkodást. A kormányzat részéről a Digitális Jólét program keretében szeretnék, ha mindenki hozzáférhetne a korszerű módszerekhez, és a gazdák is tudnának élni a digitalizáció adta lehetőségekkel, hogy eredményesebben termelhessenek.
