A kormányfő a rádióinterjúban - a piac által jelzett kockázatokat firtató kérdésre válaszolva - a legkevésbé kockázatos döntésnek nevezte Matolcsy György jegybankelnökké jelölését. Felidézte, ahogyan első kormányzása idején, 2001-ben - amikor jegybankelnöknek jelölte Járai Zsigmondot -, úgy most is arra az álláspontra jutott, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kell kinevezni a központi bank élére.
A legkevésbé kockázatos döntés
"Miután a jegybank független, és a függetlenségét nem szabad megkérdőjelezni, ezért csak egyetlen lehetőség van arra, hogy a jegybank képes legyen a gazdaságpolitika egészében elhelyezni a működését. Ez csak akkor lehetséges, ha egy kormányzati munkát már közelről látott, tapasztalt és azt vezetett embert kérünk fel jegybankelnöknek" - fejtette ki, azzal összegezve, hogy szerinte stabilitás és kiszámíthatóság akkor áll elő, ha kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kér fel a központi bank élére -tudósít az MTI.
Orbán Viktor ezért - mint elmondta - áttekintette az elmúlt évek gazdasági és pénzügyminisztereinek tevékenységét, és úgy értékelte, a teljesítményt véve alapul "csak egy olyan gazdasági és pénzügyminiszterünk volt az elmúlt években", aki képes volt csökkenteni az államadósságot és három százalék alá csökkenteni a hiányt. "A teljesítmény és a tények egyetlen ember felé mutatnak, ez pedig Matolcsy György" - mondta a miniszterelnök. Azokra a kérdésekre nem kívánt válaszolni, hogy a gazdaságösztönzés területén milyen jegybanki politikát vár el, mert szerinte a kormányfőknek ezekben az ügyekben nem szabad megszólalniuk, ellenkező esetben, "ha az ember csak egy fél mondatot is tesz, akkor másnap a bankvilág a torkának ugrik".
Azt mondta, az a fontos, hogy a magyar gazdaság jól teljesítsen, és most az kell, hogy jobban teljesítsen a növekedésben, amihez a szükséges eszközök egy része a kormányzat, egy része pedig az MNB és a monetáris tanács kezében van. "Ezeknek kell valamilyen összhangban lenniük ahhoz, hogy egy ország jól teljesítsen" - hangsúlyozta. Hozzátette, a jegybankok ma más gyakorlatot folytatnak, mint korábban, ő 16 olyan eszközt azonosított be, amelyet ma a világban a központi bankok használnak a gazdasági növekedés elősegítésére. "Azt szeretném, hogy ha a jövőben a Magyar Nemzeti Bank jobban teljesítene, mint korábban" - összegzett.
A kormányprogram marad
A kormányfő egyúttal kijelentette: a kormányprogram marad, tehát a gazdaságpolitika iránya sem változik. Utóbbival kapcsolatban közölte, továbbra sem tűri el azt, hogy a szolgáltatók a tizedik bőrt is lehúzzák a magyar emberekről, ezért például árszabályozással, törvényalkotással korlátok közé kell szorítani ezek tevékenységét. Hozzáfűzte azt is, abban sem lehet változás, hogy az embereket ezentúl sem szabad büntetni azért, mert dolgoznak és többet keresnek, így a személyi jövedelemadót alacsony szinten kell tartani, amelynek mértékét - erősítette meg - tíz százalék alá csökkentené. A jövedelemadók helyett a súlypontot a fogyasztási és a forgalmi adók felé kell helyezni - tette hozzá. Megismételte azt is, hogy az ország finanszírozhatósága körüli viták eldőltek, azokat a múltkori amerikai kötvénykibocsátással lezárták. Megjegyezte, szerinte a jegybankelnöknek és a gazdasági miniszternek van szerepe abban, hogy feloldja a bankok és a vállalkozások között fennálló ellentmondást, amely abból fakad, hogy míg a pénzintézetek azt mondják, ők az elmúlt időszakban is kínáltak olcsó hiteleket, csak nem volt rá megfelelő jelentkező, addig a cégek azt állítják, ők tele vannak sikeres ötletekkel, de nem kapnak kölcsönt jó feltételekkel.
A jegybankelnök-jelöltet délután hallgatja meg kinevezése előtt az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága. Simor András távozó elnök hatéves megbízatása szombaton jár le. A jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit - mint a monetáris tanács belső tagjait - az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának meghallgatása után a köztársasági elnök nevezi ki, a jelöltek az államfő előtt tesznek esküt.
