Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében.
A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.
„A kormány felülvizsgálta a konvergenciaprogram hiánypályáját. A 2012-ben és 2013-ban 2,7 százalékra, 2014-ben 2,2 százalékra módosított hiányszámok elérése továbbra is lehetővé teszi a túlzott hiány eljárás megszüntetéséhez szükséges, tartósan és jóval 3 százalék alatti hiánypálya követelményének teljesülését” – áll a „Jelentés a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa által 2012. március 13-án a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről” című, ma nyilvánosságra hozott kormányzati dokumentumban. Az indok: „A konvergencia programban jelzett hiánypálya tartásához szükséges mértékű intézkedések végrehajtása ebben a lényegesen rosszabb külső és belső növekedési környezetben olyan mértékű keresletszűkítést eredményezne, ami tartósan visszavetné a növekedést, ezzel meggátolva a hiány fenntartható módon történő csökkentését.”
A dokumentumot a kormány október 4-én megtárgyalta, majd ezt követően benyújtotta az Európai Bizottság és az Európai Tanács részére.
Csakis a külső tényezők miatt kell korrigálni?
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek délelőtt ismertette azokat a tervezett kormányzati lépéseket, amelyeket a dokumentum is tartalmaz.
A jelentésben foglalt intézkedésekre a piac kedvezően reagált. Remélhetően az optimizmust nem fogja letörni az a tény, hogy bár az adatok azt mutatják, hogy a magyar kormány ismét megpróbált szembenézni a realitásokkal – miként azt a két Széll Kálmán Terv esetében is megtapasztalhattuk –, ám a folyamatok elemzése és az intézkedések indoklása változatlanul azt mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika nem hagyományos szemléletének módosítása változatlanul nem szerepel napirenden.
A jelentés ugyanis a makrogazdasági folyamatokat elemezve egyértelműen a külső tényezők kedvezőtlen alakulásával magyarázza a korrekció szükségességét, a belső folyamatok elégtelenségét és a gazdasági recessziót is ennek következményeként írja le. A munkahelyvédelmi akciótervet illetően is változatlanul optimista a kormányzat: úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedések az éves GDP közel 1 százalékával csökkentik majd a munkára rakódó terheket, s ez már rövid távon a versenyszféra foglalkoztatottságának, valamint a vállalatok jövedelmezőségének érdemi javulásában, hosszabb távon pedig a beruházások és a fogyasztás erősödésében mutatkozik meg.
Fogyasztásnövekedés csak 2014-ben
A háztartások fogyasztásának növekedését viszont csak 2014-re prognosztizálja a dokumentum, még 2013-ban is a rendelkezésre álló jövedelmek csökkenésével számol. 2014-ben viszont megszűnik a versenyszférában a bérkompenzáció, ez pedig – bár ezt a dokumentum nem említi – a vállalkozások számára tényleges költségnövekedést jelent, ami visszahat a foglalkoztatásra, a fogyasztásra meg persze a versenyképességre is.
Az infláció az idei 5,8 százalékról jövőre csak 5 százalék közelébe csökken a jelentés alapján, a magyarázat szerint ez egyszeri sokkok következménye: a jövedékiadó-emelésen túl a várható drasztikus élelmiszerár-emelkedés és az áfaelkerülés visszaszorítása emeli szignifikánsan az infláció pályáját, ezek lecsengésével 2014-ben az MNB inflációs célja körül alakulhat. Arról, hogy mit jelenthet az ország számára az, hogy a gazdaságot 2013-ban is magas infláció és minimális növekedés vagy stagnálás, vagyis stagfláció jellemzi, s hogy ennek kedvezőtlen hatásait miképpen lehetne minimalizálni, ugyancsak nem esik szó a dokumentumban.
Számolva a realitásokkal
Ugyanakkor a foglalkoztatást, a munkanélküliséget és a beruházásokat illetően a jelentés a megszokottnál reálisabb képet fest. Összességében 2013-ban 1 százalék közeli, 2014-ben pedig 1,5 százalékos foglalkoztatásbővülést valószínűsít – azt is elsősorban a folytatódó közmunkaprogramoknak köszönhetően –, és a munkanélküliség is „csak mérsékeltebb ütemben csökken a következő években”.
A hazai beruházások szintjét tekintve nem várnak „trendfordulót az év során. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene a 2012-es év egészében is 5,8 százalékkal zsugorodhat”, és a lakásberuházások terén sem várnak bővülést, az állami beruházások mértéke viszont az uniós forrásoknak köszönhetően növekedhet 2013-ban. Mindent összevetve a jelentés szerint „a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2013-ban még stagnálhat, 2014-ben azonban már 1,2 százalékkal növekedhet”.
Megszorítások idén és jövőre is
A prognózis – mint olvasható – nem számol az EU/IMF-megállapodás pozitív makrogazdasági hatásaival (bár van, ahol igen), ami a jelentés szerint tartalékokat jelent, viszont a dokumentumba foglalt intézkedések hatásait már tartalmazza. Ilyenek például azok a kormány október 4-ei ülésén született, hozott egyenlegjavító intézkedések – döntően zárolások –, amelyeknek a nagyságrendje eléri a GDP 0,4 százalékát.
Egyenlegjavító intézkedések 2012-re (forintban)
● 49 milliárd – zárolások a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatainál,
● 20 milliárd – a rendkívüli kormányzati intézkedések fedezetére szolgáló általános tartalék egy részének zárolása,
● 3 milliárd, illetve 20 milliárd – zárolás a PPP és az EU Önerő Alap előirányzatoknál,
● 5 milliárd –együttes megtakarítás a vagyonfejezetnél és a Nemzeti Földalap kiadásainál,
● 16 milliárd – egyenlegjavítás a Nemzeti Foglakoztatási Alapnál,
● 4 milliárd – egyenlegjavítás a Nemzeti Kulturális Alapnál és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál együttesen,
● 2 milliárd – jövedékiadó-emelés előrehozása december 1-jére a dohánygyártmányoknál,
● 15 milliárd – az innovációs járulék szabályai változásának eredményeképpen.
Ami a 2013. évi költségvetést illeti, a jelentés megállapítja, hogy „a költségvetés készítésekor vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv pótlólagos egyenlegjavító intézkedéseket tesz szükségessé a hiány jóval 3 százalék alatt tartása érdekében”. Ez persze csak a kormány várakozásaira igaz: már a büdzsé benyújtásakor az volt a szakmai konszenzus, hogy a 2013. évi költségvetés irreális előrejelzésen alapul, és kétséges, hogy a tervezett bevételek befolynak-e. A kétséges tételek közé tartozott többek között a jegybanktól beszedendő tranzakciós illeték, amellyel most már nem kalkulál a dokumentum.
A 2013. évi hiánycél tartása érdekében a jelentés összesen 397 milliárd forint költségvetési hatású – a GDP 1,3 százalékát kitevő – intézkedéseket helyez kilátásba hét területen, amely bevételből az Országvédelmi Alapban lévő tartalékot 160 milliárd forintra növelik.
Egyenlegjavító intézkedések 2013-ra (forintban)
● 55 milliárd – az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknél a hazai társfinanszírozás mérséklés 15%-ról 5%-ra,
● 30 milliárd – az állami bürokrácia csökkentése (például hároméves létszámstop, de ez feloldható),
● 73 milliárd – hatékonyabb bérszabályozás a közszférában (például az új pedagógusi életpályamodell bevezetésének elhalasztása),
● 8 milliárd – a szociális ellátások célzottságának növelése (például együttes összegek maximálása),
● 51 milliárd – a munkavállalói nyugdíjjárulék-plafon eltörlése,
● 60 milliárd – fele-fele arányban az államkincstár pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettségének emelése és 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése a készpénzfelvételre,
● 120 milliárd – a gazdaság fehérítése (például a fordított áfa bevezetése a sertéságazatban), az adóelkerülés visszaszorítása (például a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, az adóbeszedés hatékonyságának javítása, a kisvállalati adó eltérő szabályozása (változás az eredeti javaslathoz képest).
„A pótlólagos egyenlegjavító lépések biztosítják, hogy az államháztartás hiánya jóval a 3 százalékos küszöbszint alatt maradjon 2013-ban is. Ennél nagyobb mértékű, az eredetileg kitűzött 2,2 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges kiigazítás a kormány álláspontja szerint már veszélyeztetné a gazdaság jövőre meginduló, de még mindig törékeny fellendülését” – áll a jelentésben, amely majd sorra veszi az államadósság alakulását befolyásoló tényezőket is, mivel a konvergenciaprogramban 2013–2014-re előrejelzett mértéket 77, illetve 73,7 százalékról 77,5 és 74,4 százalékra módosítja.
IMF-megállapodás: gyógyír az aggodalmakra
Az unió, az IMF és a piaci elemzők jellemzően pozitívan értékelték a kormány bejelentéseit. Mindazonáltal megjegyzésre érdemes, hogy elsősorban azon lépéseket emelték ki ezzel kapcsolatosan, amely a EU/IMF-megállapodással kapcsolatos aggodalmak elhárulása irányába hathatnak.
Az IMF vizsgálja a hatásokat
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakemberei vizsgálni fogják a kormányzat által bejelentett költségvetési kiigazító intézkedéseket - közölte Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi irodájának vezetője az MTI megkeresésére. A magyarországi irodavezető egyben kijelentette: nincs még időpont a nemzetközi hitelezők és a magyar hatóságok közötti budapesti egyeztetések folytatására.
Az Európai Bizottság szóvivője üdvözölte Matolcsy György bejelentését arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kikerül a tranzakciós illeték hatálya alól. Olivier Bailly az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: "reméljük, hogy ez (a szándékbejelentés) késlekedés nélkül olyan módosítási javaslat formáját fogja ölteni, amely megváltoztatja az erre vonatkozó törvényt, és azt a közeli napokban el fogják fogadni".
Az egyenlegjavító programról a brüsszeli szóvivő azt közölte: annak valamennyi elemét tüzetesen elemzik, és majd csak november 7-én adnak róla értékelést, amikor közzéteszik az egész unióra vonatkozó gazdasági előrejelzést.
Olivier Bailly közölte azt is, hogy a magyar kormány valóban tájékoztatást adott Brüsszelnek azokról az intézkedésekről, amelyek a túlzottdeficit-eljárást alól való kikerülést célozzák. Hozzátette, hogy a magyar hatóságoktól kapott valamennyi információt alaposan elemzik és értékelik, mielőtt megállapítanák, hogy Magyarország elég hatékony lépéseket tett-e a költségvetési deficit ügyében. Az uniós elvárás az, hogy az éves költségvetési hiány ne lépje túl a három százalékot.
A Magyarországgal folytatott IMF/EU-tárgyalásokról, Olivier Bailly hangsúlyozta: ezek a konzultációk nem álltak le. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap már levélben reagált az IMF/EU-küldöttség nyári észrevételeire született magyar válaszokra. Közölte, hogy nemcsak az IMF, hanem - csütörtökön - Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke is levelet küldött a magyar kormánynak, így most már a magyar fél előtt is ismeretesek mind az IMF, mind az EU észrevételei. Most a magyar félen a sor - tette hozzá. A szóvivő egyelőre nem tudta megmondani, hogy mikor folytatódhatnak Budapesten a konkrétabb tárgyalások.
A közszolgák felháborodtak
Szakmaiatlannak és átgondolatlannak tartja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke azt a kormányzati bejelentést, amely szerint a közszférában megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló egyszerre kapjon munkabért és nyugdíjat, illetve a közszférában a következő három évben nem töltik fel a nyugdíjba vonulók helyét.
Árva János az MTI-nek elmondta, hogy a döntés következtében évente csaknem két százalékkal csökken a közszférában dolgozók létszáma, s ez idővel súlyos problémákat okozhat a szolgáltatások, ellátások színvonalában. Ezt az ügyet mindenképpen érdekegyeztetés elé kell vinni, mert a kérdés még nincs lezárva - tette hozzá. S a szakszervezeti vezető kifogásolta azt is, hogy a döntést nem előzte meg semmilyen egyeztetés.
Zuhant a kockázati felár
Mindeközben meredek csökkenéssel idei mélypontjára esett a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása pénteken a londoni piacon. Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó londoni CMA piacfigyelő cég szakelemzői elmondták: a szuverén magyar törlesztésleállási kockázat elleni piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama 358-359 bázispont környékén mozgott a pénteki londoni jegyzésben az irányadó ötéves államkötvény-lejáratra a 374,8 bázispontos előző esti záró után. A magyar szuverén kötvénykötelezettségek CDS-középárfolyama az idén most először süllyedt 360 bázispont alá Londonban.
Feleződött a felár
Az idei év első kereskedési hetében még 750 bázispont feletti magyar CDS-árfolyamrekordokat mértek Londonban, így az év eleji szintnél most csaknem 400 ezer euróval olcsóbb - vagyis az akkori árazásnak kevesebb mint a fele - az irányadó ötéves futamidejű magyar szuverén devizakötvény tízmillió eurónként számított törlesztésbiztosítási középárfolyama a londoni piacon. A CDS-tranzakciók árazása jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.
A péntekre kialakult magyar CDS-árazások azt jelentik, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre jelenleg valamivel 360 ezer euró alatti éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusokat a londoni piacon. Ez jobb Spanyolország és Portugália törlesztéskockázati árazásainál, amelyek a CMA kimutatása szerint 365, illetve 465 bázispont környékén jártak a pénteki londoni jegyzésben.
JP Morgan: Ésszerű és meglepően ortodox intézkedések
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemzőrészlegének szakértői a programot kommentálva úgy fogalmaztak, hogy az intézkedések zöme ésszerű és "meglepően ortodox". A ház elemzői szerint a jövő évre várt GDP-érték 1,3 százalékának megfelelő egyenlegjavító csomag egyik fontos eredményeként elhárul annak a veszélye, hogy az EU túlzottdeficit-eljárásának keretében felfüggesztik a Magyarországnak járó kohéziós juttatások folyósítását.
A JP Morgan elemzői szerint a program fontos jele annak, hogy a kohéziós juttatások elveszítésének fenyegetése továbbra is erőteljesen a költségvetési konszolidáció folytatására ösztönzi a kormányt.
Az MNB elégedett
A Magyar Nemzeti Bank üdvözli, hogy a kormány a jegybank álláspontjával összhangban nem veti ki az MNB-re, annak intézményi és pénzügyi függetlenségét, illetve az Európai Unió alapszerződését is sértő tranzakciós illetéket. A készpénzfelvételre előírt 3 ezrelékes illeték, a Magyarországon kiemelkedően magas készpénzhasználat csökkentésén keresztül hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez és növelheti a pénzforgalom hatékonyságát.
Az MNB-re vonatkozó pénzügyi tranzakciós illeték eltörlésével az IMF/EU-megállapodás egyik fő akadálya hárult el. Ugyanakkor a londoni elemzőház szakértői hozzátették, hogy változatlanul csak 2013-ra várják a megállapodás megkötését, mivel arra számítanak, hogy a Nemzetközi Valutaalap várhatóan az új intézkedések némelyikének további részletezését fogja kérni. Ezért valószínű, hogy több tárgyalási forduló is lesz, mielőtt a felek megállapodásra jutnak.
Mindemellett továbbra is tisztázásra vár több olyan sarkalatos kérdés, amelyekkel kapcsolatban az IMF aggályokat fogalmazott meg. A cég londoni szakértői ezek közé sorolták a bankokra és az egyes szektorokra kivetett különadókat, valamint az egységes személyi jövedelemadó-kulcsot.
A pedagógusok szerint elfogadhatatlan a csomag
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány a pedagógusok 2013. szeptember 1-jével tervezett béremelésének elhalasztásával próbálja betömni a jövő évi költségvetésen keletkezett lyukakat. Az érdekképviselet arra kéri a kormányt: gondolja át a köznevelési törvény további rendelkezései bevezetésének az elhalasztását is. Mendrey László, a PDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a béremelés része a pedagógus-életpályamodellnek, amely mintegy 20 százalékos óraszámemelést is magában foglal, és szintén a köznevelési törvénynek megfelelően kerülnének át az iskolák januártól állami kézbe. Mendrey szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a munkaterhek növelésének kérdésére nem tért ki, csupán a bérekről beszélt, és politikai cinizmusnak nevezte, hogy a tanárok a választások előtt nem sokkal jutnának hozzá az ígért járandóságukhoz.
A 2,7 százalékra emelt idei és jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycéllal kapcsolatban a JP Morgan elemzői közölték, hogy mivel a kormány felülvizsgált jövő évi GDP-növekedési előrejelzésénél is alacsonyabb, 0,7 százalékos magyar gazdasági növekedést várnak 2013-ban, kétségesnek tartják a 2,7 százalékos deficitcél teljesítését. Ezzel együtt is a maastrichti 3 százalékos határszint környékén tartott államháztartási deficitekre számítanak mindkét évben.
4cast: „ugyanezt az IMF-től is hallani kellene
A 4cast - az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport - szakértőinek értékelése szerint a társadalombiztosítási járulékplafon eltörlése csak a nagyon magas jövedelműeket fogja érinteni, a kiskereskedelmi pénztárgépek és az adóhivatal közötti online kapcsolat kialakítása pedig várhatóan ténylegesen hozzá fog járulni a gazdaság fehérítéséhez.
Az MNB-re kiróni tervezett - most törölt - pénzügyi tranzakciós illeték "eddig sem volt más, mint egy évre szóló kamatmentes hitel a jegybanktól", az intézkedés eltörlése mégis előrelépésnek számít az IMF/EU-megállapodás felé. Ebben az összefüggésben a terv visszavonása "komoly plusz", csakúgy, mint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon kijelentése, hogy az IMF és Magyarország nézetei nagyon közel állnak egymáshoz költségvetési kérdésekben – emelték ki a ház szakértői, mindezzel együtt úgy vélték azonban, hogy "ugyanezt az IMF-től is hallani kellene" ahhoz, hogy tényleges előrelépést lehessen érzékelni az IMF/EU-tárgyalási folyamatban.
