Az IMF és az OECD után novemberben az Európai Bizottság is rontotta az EU várható 2012-13. évi növekedését (miközben az USA-ét emelték). Eszerint idén 0,3%-os visszaesés, jövőre 0,4%-os növekedés várható. A magyar gazdaság az átlagosnál sokkal rosszabb teljesítményt nyújt, ami a kiszámíthatatlan – a befektetői biztonságot, belföldi keresletet és hitelezési tevékenységet egyaránt súlyosan rontó – gazdaságpolitika következménye. Erre figyelmeztetett az IMF és az Európai Bizottság, és ezzel indokolta újabb leminősítését a Standard and Poor's is. Az ipari kivitel emelkedik, de a belföldre termelő és szolgáltató ágazatok teljesítménye jellemzően idén és jövőre is visszaesik. Idén 1,5%-os recesszió lesz, jövőre stagnálás és infláció várható.
A KSH lakossági felmérése szerint a foglalkoztatottak száma 2012. augusztus-október folyamán 71 ezer fővel, 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ha azonban figyelembe vesszük a közmunkások számának több mint 30 ezer fős gyarapodását, a külföldi munkavállalás és a fekete foglalkoztatás terjedését, akkor a valódi (adózó és üzleti) magyarországi munkahelyek száma valójában csökkent. Ezt támasztja alá, hogy a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél idén az első kilenc hónapban csaknem 2%-kal, 35 ezer fővel kevesebben dolgoztak, mint egy éve. Bár a kormányzat egyes munkavállalói csoportok olcsóbbá tett foglalkoztatásától bővülő munkaerő-keresletet remél, ez a piac szűkülése mellett alighanem csak illúzió marad.
A GKI PROGNÓZISA 2012-13-RA
A reálkeresetek idén az első háromnegyed évben 3,7%-kal csökkentek, s az év egészében is hasonló mérséklődés várható. A kiskereskedelmi forgalom gyorsulva zuhan (szeptemberben már több mint 3%-kal). Jövőre 1,5%-os reálkereset csökkenés valószínű, ami a lakossági fogyasztás idei 2%-os visszaesése után újabb 1%-os mérséklődést okoz. A befektetői bizalom hiánya és a korábban elkezdett nagy projektek kifutása következtében a beruházások visszaesése folytatódik, az idei 4% után 2%-os lesz. Az infláció az újabb adóemelések miatt - a csökkenő vásárlóerő ellenére - alig lassul, az idei 5,9%-ról 5,5% körülire, de valójában a gyorsulás sem zárható ki.
A jegybanki alapkamat folyamatos, 6%-ra való csökkentése hozzájárult az állampapír-hozamok csökkenéséhez, bár ezt elsősorban a nemzetközi likviditás látványos bővülése tette lehetővé. Ugyanakkor a belföldi piac és a hitelezés befagyása miatt ez nem segíti a növekedést, miközben erodálja a jegybank iránti bizalmat. A kormány láthatóan nem akarja az IMF-EU megállapodást, ennek híján viszont a finanszírozás drága és kockázatos marad. Fennáll a veszélye a forint gyengülésének és a kamatok emelkedésének.
