Még mindig London a lehetőségek városa

London 2014 után újra megszerezte a vezető helyet a világ harminc fő üzleti központját összehasonlító elemzés szerint, ami alapján a város számos területen jó eséllyel nézhet szembe a Brexitet követően előálló versenyhelyzettel. A PwC Cities of Opportunity rangsorában Szingapúr a második, Toronto a harmadik helyen végzett, az első öt közé Párizs és Amszterdam került még fel. Összességében az első tízből négy helyen szerepelnek európai városok.

Kép: A.T. Kearney

Néhány európai város – London, Párizs és Amszterdam – kiemelkedő helyezést ért el a PwC kétévente végzett felmérésében. A főbb mérőszámok között a gazdasági erő, az üzleti környezet minősége, az oktatás, a technológiai felkészültség, valamint az elhelyezkedés és megközelíthetőség szerepeltek. London helyezése kiemeli a város erősségeit, egyúttal rávilágít azokra a területekre, amelyeken a város a Brexit után versenytársakra számíthat. A felmérés a városok kockázattűrő képességét és adózási profilját is figyelembe vette.

A Cities of Opportunities felmérés eredményei alapján London, Párizs, Szingapúr és New York rendre az első tíz helyezett között szerepel, ami azt mutatja, hogy a sikerük kulcsa nem egyedül a gazdaság területén keresendő. A jó életminőség alapvető szerepet játszik abban, hogy ezek a városok magukhoz tudják vonzani és meg tudják tartani a számukra fontos, világszinten mobilis, tehetséges munkavállalókat. A városok tartós versenyképességének hátterében a várost építő vállalkozások, döntéshozók és városlakók folyamatos együttműködése áll.

„Tapasztalatunk szerint kiemelten fontos, hogy egy település mennyire tud együttműködni érintettjeivel. Egy hatékony, okos város folyamatos párbeszédet folytat az ott lakó emberekkel, az ott működő vállalkozásokkal, odafigyel az ott élők igényeire, teret enged az ötleteiknek, gondolkodó közösséget gerjeszt. A lakosságot, a vállalkozói szférát nemcsak monetáris szempontból tekinti forrásnak, hanem valóban bevonja őket a település jövőjéről való gondolkodásba, annak megvalósításába, illetve a város üzemeltetésébe is" – hangsúlyozza Radványi László,  a PwC Magyarország városi és önkormányzati szektorért felelős cégtársa.

Mennyibe kerül a magyar cégeknek a Brexit?
A 2016. június 23-ai, brit uniós tagságról szóló referendum óta számos gazdasági előrejelzés látott napvilágot, azonban ezek mellett mindenképpen figyelmet érdemelnek a felmerülő adózási kérdések is. A PwC Magyarország Brexit-szakértői csapata a kilépésből eredően már több potenciális adózási nehézséget, változást azonosított, például a járulékfizetéssel, az AEO-engedélyekkel (engedélyezett gazdálkodó) és az importáfa-fizetéssel kapcsolatban. A Brexitet körülvevő bizonytalanságból fakadó kérdések közül az egyik legfontosabb, mindenkit foglalkoztató alapkérdés, hogy az adóváltozások többletköltséget eredményeznek-e a cégeknek.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo