Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Augusztusban a bruttó átlagkereset 214 680 forint, a nettó 138 663 forint volt. Előbbi 3,8, utóbbi 1,1 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Júliusban az átlagkeresetek változása még lényegesen erőteljesebb 7,1 (bruttó), illetve 4,4 (nettó) százalék volt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Miközben tehát a fogyasztói árak az elmúlt hónapokban gyorsuló ütemben emelkedtek (júliusban 5,8, majd augusztusban 6 százalékos inflációt mért a KSH) a keresetek növekedése erőteljesen lassult. (Szeptemberben – legalább is a fogyasztói árak emelkedését illetően - folytatódott a trend, 6,6 százalékos, 4 éves csúcsot jelentő inflációról számolt be a KSH.).
Az esztendő eddig eltelt részét - 2012. január-augusztus között időszakot - figyelembe véve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 800, a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 200 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagosan 73 300 forintot vihettek haza havonta.
A bruttó keresetek nemzetgazdasági szinten 4,7 százalékkal (a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 6,3 százalékkal) haladták meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, nélkülük átlagosan 3,6 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 8,4 százalékkal, 201 700 forintra nőtt.
Legek
A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, ahol az átlagos bruttó bér január-augusztus között 461 300 forint volt. Ezt az információ és kommunikáció (408 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (393 600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 200 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 58 százaléka átlagosan 10 200 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült 2012 január–augusztusában, ez 1,7 százalékponttal mérsékelte a szféra bruttó keresetének csökkenését, ami így az előző év szintjén alakult. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,6 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.
Tovább csökkent a foglalkoztatás
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 815 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, ami 34,6 ezer fővel kevesebb, mint az egy évvel korábbi adat. A költségvetési szférában 747 ezren dolgoztak (13,2 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 86 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első nyolc hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 68,3 ezer fő) az előző év azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 105 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 667 ezer fő állt alkalmazásban, ami éves összevetésben 20,6 ezer fős csökkenést jelent.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–augusztusban átlagosan 5,6 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3 százalékkal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,1 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 500 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 188 000) forint volt, 1,9 százalékkal (a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 3,6 százalékkal) magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 1,9, a nonprofit szervezeteknél 4,7 százalékkal nőttek egy év alatt.
A 232 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal több a 2011. január–augusztusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt.
