Jókor jött a mezőgazdaságnak, és így a gyümölcsösöknek is az elmúlt két napban lehullott csapadék, amely részben pótolta a talaj hiányzó nedvességtartalmát, a hó pedig csak kisebb károkat okozott, mivel a hőmérséklet nem csökkent 0 Celsius-fok alá - mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.

Ugyanakkor Takács Ferenc, méhész pénteken az M1 aktuális csatornán azt nyilatkozta, ha az elmúlt napok szélsőséges időjárása miatt elfagy az akácvirág, ami a magyar méhészet fő nektár forrása, akkor rossz méztermés várható az idén. A károkat még nem mérték fel, de a mostani időszak a repce virágzás időszaka is, ezért a repceméz termésre biztosan kihat a szélsőségesen rossz időjárás.

A hirtelen jött áprilisi havazás hiába látványos, a száraz fagyok sokkal inkább jelenthetnek veszélyt a szőlőtermésre – nyugtatja meg az aggódókat a Borháló beszerzési igazgatója a cég közleményében.

A szőlő ősi haszonnövényünk, sokkal strapabíróbb, mint sokan gondolják – mondja Kathona Krisztián. – Mély téli álmot alszik, és számos érzékenyebb gyümölcsünknél később hajt. A jelenlegi havas-szeles időjárás, ha nem következnek rá száraz fagyok, önmagában nem okoz jelentős kárt, egyelőre tehát nem kell aggódnunk a 2017-es borévjáratért – fogalmaz a szakember.

Az országban 30-60 milliméter csapadék hullott 2-3 nap alatt, amire nagy szükség volt a kertészetekben és a gyümölcsösökben is, mivel a talajból 80-100 milliméternyi csapadéknak megfelelő mennyiségű víz hiányzott. A napokban mintegy 3-4 hétre elegendő mennyiség hullott - mondta a FruitVeb elnöke.

Füstöléssel védik a gyümölcsöst a fagyástól
Kép: MTI/Varga György

A FruitVeB elnökének ismertetése szerint az ágazatban évente átlagosan mintegy 20-30 milliárd forint kárt okoznak a tavaszi fagyok, és mintegy 15-25 milliárd forintnyit a jégverés, a csapadékhiány - az aszály - okozta kiesés azonban jelentősebb, minimálisan 40 milliárd forint évente. Öntözéssel ugyan lehetne mérsékelni a károkat, de ezt a szakember szerint az átláthatatlan és bürokratikus vízjogi szabályozás és az is nehezíti, hogy nagyon nehéz vízjogi engedélyhez jutni. (Az országos jégkár mérséklő rendszer jövőre készül el a tervek szerint.)

"A kertészek érdekeit szinte teljesen figyelmen kívül hagyó szabályozási környezet ellehetetleníti az öntözni szándékozó kertészeket és gyümölcstermesztőket, a legprofibban működtetett gazdaságokat teszi tönkre, amelyek magas színvonalú öntözéses gazdálkodást folytatnak" - fogalmazott. Ledó Ferenc elmondta: Magyarországon a termőterület mintegy 2 százalékát - 90-100 ezer hektárt - öntöznek a gazdálkodók, a zöldségfélék termőterületének 65-70 százaléka, míg a gyümölcsültetvényeknek 15-20 százaléka öntözhető.

A FruitVeB és az Alma Terméktanács (Ékasz) legutóbbi közös állásfoglalásában fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet, mivel a nem gazdabarát öntözési feltételek miatt sok ezer zöldség- és gyümölcstermelő hagyhat fel a termeléssel - figyelmeztetettek. Ez pedig nemcsak kevesebb árut jelenthet a piacon, hanem 10 ezer munkahelyet is veszélyeztet az ágazatban. Veszélybe kerülhet a belföldi piac ellátása és csökkenhet az export-árualap is. Emellett öntözés nélkül a gazdák a feldolgozóipart sem tudják ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaggal - sorolták.