Több volt a borítékban – Kép: SXC

2013. január–áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 226 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 237 900, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 213 100 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 78 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg a 2012. január–áprilisit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,2 százalékkal nőttek. (Jobban keresünk, de még nem igazán érezzük.)

A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 3,6 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 4,7 százalékkal, 205 700 forintra emelkedett. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (491 500 forint), ezt az információ és kommunikáció (440 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (382 700 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 500 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (157 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (162 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2013. január–áprilisban átlagosan 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Ezen belül a versenyszférában dolgozók rendszeres keresete, illetve a költségvetési intézményeknél a nem közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak alapilletménye a nemzetgazdaság átlagával megegyező mértékben nőtt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 148 500 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 300, a szellemi foglalkozásúaké 195 200) forint volt, 4,7 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,7, a közszférában 4,5, a nonprofit szervezeteknél 5,7 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.) A 239 100 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,9 százalékkal volt magasabb a 2012. január–áprilisinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

Meglepően jó adat

A vártnál kedvezőbben alakultak a keresetek az első négy hónapban elemzők szerint, ami elsősorban a prémiumok kifizetésének köszönhető. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kiemelte, hogy a bruttó keresetek emelkedése meghaladta az általuk áprilisra várt 3 százalékot. A meglepetés jelentős részét az okozta, hogy a nem havi rendszerességű juttatások, a prémiumok kifizetése megugrott.

Az Erste Bank elemzője rámutatott arra, hogy a közfoglalkoztatásban állók létszáma magas szintre emelkedett, és miközben az államilag ösztönzött szektor egyre bővül, addig a vállalkozói szektorban másfél éve mérséklődik az alkalmazásban állók száma, ebből pedig kiolvasható a foglalkoztatásban  az állam egyre nagyobb szerepvállalási politikája. Árokszállási Zoltán szerint a bruttó bérek éves átlagban 3-3,5 százalékkal növekedhetnek, és kisebb reálbér-emelkedés elképzelhető. (Aminek éppen ideje volna.)

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője  is azt emelte ki, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladva, 4,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek áprilisban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 5,9 százalék volt, ami az áprilisi 1,7 százalékos infláció mellett 4,1 százalékos reálbér-növekedést eredményezett. A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 5,2 százalékkal, a nettó bérek 6,6 százalékkal nőttek. A versenyszférában 2,7 százalékról 5,5 százalékra gyorsult a bérnövekedés, ami a nem rendszeres bérek 23,7 százalékos megugrásának köszönhető, mivel a bónuszoktól megtisztított rendszeres bérnövekedés 3,8 százalék volt az előző havi 3,2 százalék után.

A költségvetési szférában 2,6 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában 4,5 százalékos bérnövekedés valósult meg. Az idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. Mivel több ágazatban csak a közelmúltban történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet – hangsúlyozza Suppan Gergely.

Az elemző szerint az idén összességében 3 százalékos bruttó és közel 4,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít, szerinte a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 2,5 százalékot. Amennyiben a pedagógus-életpályamodell bevezetése megtörténik, a bérek és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat. A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a kiskereskedelmi adatok alapján a vártnál korábban, már második negyedévtől növekedést mutathat – véli a senior elemző, aki szerint a reálbérek meredek emelkedése részben magyarázhatja a kiskereskedelmi forgalom április havi kiugróan kedvező alakulását. A versenyszféra rendszeres béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására – tette hozzá.