Mégsem megy olyan jól az építőiparnak?

Az ágazat első félévi termelési növekedéséhez elsősorban az ipari és egyéb létesítmények építése, a speciális szaképítéssel és az út-, vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá; a bővülés ugyanakkor még nem jelent meg minden szektorban, különösen nem ez az épületek építésében.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Még nem érezhető a fellendülés minden szektorban – Kép. SXC

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) arról készített felmérést, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett első öthavi adatok (amelyek komoly fellendülést mutatnak) mennyire tükröződnek a tagvállalati cégek eredményeiben. Az ÉVOSZ felmérése szerint a válaszadók fele jelezte, hogy nettó árbevételük 2013 első felében az előző év azonos időszakához képest csökkent, illetve változatlan maradt, növekedésről inkább az út-, autópálya- és vasútépítő cégek számoltak be. (Azonban aki eddig túlélte a válságot, az valószínűleg már túl van a nehezén.) A cégek mintegy 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy árbevétel-arányos jövedelmezőségük még mindig 2 százalék alatti, csökkenést elsősorban az épületek építésével foglalkozó Pest megyei és budapesti cégek jeleztek. A cégek kapacitáskihasználtsága átlagosan 70 százalékos, ennél magasabbat általában a nem épületek építésével foglalkozó cégek jeleztek.

Az ÉVOSZ közölte: a KSH az építőipar szerződésállományának csökkenéséről számolt be az előző év azonos időszakához képest. A cégek visszajelzéseiből ennek összetétele is látható. 2013 I. félévében a Bács-Kiskun és a Fejér megyei építőipari cégeknél, valamint az út-, vasútépítőknél bővült a szerződésállomány, a többieknél viszont nem változott, illetve csökkent.

A kinnlevőségeket tekintve elmondható, hogy a vállalkozások árbevételének átlagosan 10 százaléka van késedelemben, amely az ÉVOSZ megítélése szerint 80 százalékban behajtható. (A fizetési késedelmek még mindig a magyar vállalkozások mumusai.) A felmérésben részt vevő, épületépítéssel foglalkozó cégek 90 százaléka úgy ítéli meg, hogy piaci helyzetük nem javult az elmúlt fél évben. Ezt támasztja alá, hogy a közel 95 ezer építési vállalkozásból – a tavalyi azonos időszakához viszonyítva – az első félévben több cég került ki a nyilvántartásból felszámolási, kényszertörlési eljárások miatt. (Első ránézésre sokszor ijesztőnek látszanak a cégbedőlési adatok, pedig a gazdaság megtisztulását jelzik.)

A termelésbővülésből következő létszámbővítéssel egyelőre nem számolnak a cégek, kétharmaduk az állományi létszám változatlanul hagyása mellett dönt.  A válaszadók kétharmada számolt be arról, hogy 2013 I. félévében – átlagosan 3,5 százalékkal – emelték meg a béreket. Így is alacsonyabb az átlagbér az építőiparban, mint a nemzetgazdaság többi ágazatában – közölte az ÉVOSZ. A válaszadók 94 százaléka szerint az idén sem kezdődött el a vállalkozások adminisztrációs terheinek és az ebből adódó költségeknek a csökkenése, viszont kevésbé borúlátóak a feketemunkát és a lánctartozást illetően.

Az építőipar a növekedő pályán akkor tudja magát megtartani, ha a jövőben az európai uniós forrásokat a pályázók gyorsabban le tudják hívni a támogatott projektekre. Ezzel párhuzamosan az otthonteremtési támogatás, a panelprogram, az energiatakarékos felújítások támogatási programjainak feltöltése nagyobb mennyiségű forrással, valamint a középületek rekonstrukciós programjának kidolgozása és végrehajtása élénkítheti a keresletet – mutat rá az ÉVOSZ.

Lesz korszakváltás a számlafizetésben?
A polgári törvénykönyv 2013. július 1-jel hatályos pénzfizetésre vonatkozó szabályozása szigorítja a fizetési határidőket és a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat. Vajon az új szabályozás képes-e csökkenteni a jelenleg jellemző magas fizetési határidőket és késéseket, valamint a körbetartozásokat? 2013-ban a magyar cégekre jellemző átlagos fizetési határidő Magyarországon 28 nap, a késedelem pedig 24 nap.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo