Megszorítás az új adócsomag

A vállalkozások és a lakosság számára is megszorítást jelent a Széll Kálmán Terv 2.0, az új adók bevezetésével a kormány háttérbe szorítja a gazdaság dinamizálását a hiánycél elérésének érdekében - mondja Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, aki szerint a telefonadó és a pénzügyi tranzakciós illeték visszalépés a mobilitásban, a modern technika használatában, a banki transzferek megadóztatása pedig arra ösztönzi a kisvállalkozókat, hogy „vegyék elő a készpénzt". Ugyanezekről Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke azt mondta: bevezetésükkel nő a közös teherviselés, s ha ez a feltétele az IMF-fel kötendő megállapodásnak, akkor ezek a lépések a vállalkozások számára is elfogadhatók.

Dávid Ferenc (balra) és Zs. Szőke Zoltán
Fotó: MTI

Értékelhető és elfogadható törekvés, hogy a kormány fő célként a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását tűzte ki célul, a Széll Kálmán Terv 2.0 címú programból ugyanakkor nem látszik, hogy hol a „kitörés", vagyis hogy mi alapozza meg a gazdaság és a munkahelyek számának bővülését - mondta az MTI-nek Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, aki szerint munkáltatói szempontból elfogadhatók a kiadáscsökkentő intézkedések, így például a közösségi közlekedés átalakítása vagy a gyógyszerkassza rendszerezése, ugyanakkor a bevételnövelő intézkedésekkel, az új adók bevezetésével a kormány háttérbe szorítja a gazdaság dinamizálását a hiánycél elérésének érdekében.

Mitől lennének új munkahelyek?

A VOSZ főtitkára feltette a kérdést: ha a beruházások és a belső fogyasztás visszaesik, a gazdaság pedig takaréklángon van, akkor mitől lennének új munkahelyek?

Dávid Ferenc szerint nem látszik, hogy hol a „kitörés”, mi alapozza meg a gazdaság
és a munkahelyek számának bővülését.

A telefonadóról és a pénzügyi tranzakciós illetékről is úgy vélekedett, hogy az visszalépést jelent a mobilitásban, a modern technika használatában, a banki transzferek megadóztatása pedig abba az irányba viszi el a kisvállalkozókat, hogy ismét „vegyék elő a készpénzt". Dávid Ferenc szerint a konvergenciaprogram olyannyira kifeszíti a jövő évi költségvetést is, hogy nem látszik, hol lesz forrás az élő munkára rakódó terhek csökkentésére.

A Széll Kálmán Terv 2.0 mind a vállalkozások, mind a lakosság számára megszorítást jelent - mondta -, a kérdés csak az, hogy „melyik mennyit tol át a másikra." Dávid Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy az új adókkal immár több adónem van, mint a kis adók 2010-es kivezetése előtt, így nő a vállalkozások adminisztrációs terhe. A főtitkár a kisvállalkozások adózásának egyszerűsítéséről azt mondta, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) csak akkor érdemes megszüntetni, ha az új adózási forma meg tudja sokszorozni a jelenlegi eva-kört. Hozzátette, hogy ennek részleteit - például hogy milyen kulccsal vezetnék be az új adót - még nem ismerik.

Dávid Ferenc arra is rámutatott, hogy a kormány a munkaadói érdekképviseletekkel nem beszélte meg a tervezett lépéseket.

Az ÁFEOSZ–COOP korábban is olyan adórendszer bevezetését javasolta, amellyel nő a közös teherviselés, vagyis hogy széles bázist érintően vezessenek be alacsony adókulcsokat.

Jövő héten talán megbeszélik

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke szerint a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának következő, várhatóan jövő heti ülésének napirendjén szerepel majd a konvergenciaprogram megvitatása.

A szövetség elnöke kifejtette: mivel Magyarországon kevesen fizetnek sok adót, ezért ők korábban is olyan adórendszer bevezetését javasolták, amellyel nő a közös teherviselés, vagyis széles bázist érintően vezessenek be alacsony adókulcsokat. Az elnök szerint ennek mind a pénzügyi tranzakciós illeték, mind a telefonadó megfelel. Elmondta, üdvözlik a kereskedelmi szektort is érintő különadók kivezetését, valamint azt is, hogy a kormány olyan lépéseket tesz, amellyel - összhangban az Európai Unió elvárásaival - 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartási hiányt. Zs. Szőke Zoltán úgy fogalmazott, ha ez a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő megállapodásnak, akkor ezek a lépések a vállalkozások számára is elfogadhatók.

Szakszervezetek: elviselhetetlen teher, aljas lépés

A háztartások egy részének elviselhetetlen terhet jelentenek a Széll Kálmán Terv 2.0. tervezett adóemelései az MSZOSZ szerint, miközben a program végrehajtásával nem lesz több biztos munkahely, egyre kevesebben jutnak a tisztes megélhetést biztosító jövedelemhez, a közszolgáltatások pedig drágulnak, vagy nem működnek majd. A sárgacsekk-adó minden magyar háztartás kiadásait több tízezer forinttal növeli meg évente. Előre látható, hogy jelentős részük nem lesz képes viselni ezeket a terheket. A tervezett adóemelések eredményeképpen minden jövedelem folyamatosan veszíti el vásárlóértékét – áll az MSZOSZ közleményében, amely cinikusnak tartja Orbán Viktor hétfői brüsszeli kijelentését, miszerint: „a magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat”. Úgy vélik, ez a kijelentés jól tükrözi a magyar kormány viszonyát a választókhoz. Magyarországon „kísérlet sincs arra, hogy az érintettekkel egyetértésben szülessenek döntések, … hangzatos jelszavak mögé bújva szegi meg nap mint nap az ígéreteit a választásokon győztes erő. Ezeknek az intézkedéseknek következtében értelmét veszti az a kormányfői üzenet is, hogy: aki többet dolgozik, az jobban is élhet” – fogalmaznak.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) az adócsomagot olyan megszorításnak tartják, amely miatt visszaesik az emberek életszínvonala. A szövetség közleménye szerint a kormány ugyan rádöbbent a valóságra, de téves következtetésekre jutott. Az államháztartás gondját ugyanis döntő részben a következetlen gazdaságpolitikai lépések és az elhibázott adórendszer okozza. A kormány kizárólag az államháztartási hiány csökkentését helyezte politikája középpontjába, és ennek érdekében újabb és újabb lakossági terhek bevezetésére készül. Retorikájában ugyan a munkavállalókra számít, tetteivel azonban egyre lehetetlenebb helyzetbe hozza őket. Borsik János, az ASZSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a konvergenciaprogramot a kormány nem vitatta meg széles társadalmi körben, „ez pedig önmagában is mutatja, hogy hogyan születnek a kormányzati döntések”. Az adócsomagot megszorításnak, „aljas lépésnek” nevezte, amellyel álláspontja szerint a kormány a pénzbeszedés könnyebbik része felé fordult. Kérdés ugyanakkor, hogy ki hogyan fogja kifizetni az újabb terheket – fűzte hozzá Borsik János. Az elnök szerint a konvergerciaprogramban foglalt intézkedésekkel romlik az emberek életszínvonala, mert el kell dönteniük, hogy - például a biztosítási adó miatt - hol spóroljanak, így nő a családok kockázata. A kormány "elhibázott adópolitikája" a munkavállalókra üt vissza.

Véleményvezér