Mire költünk el 1200 milliárdot?

A következő uniós programozási időszakban a közlekedésfejlesztésre fordítható 1200 milliárd forint több mint egynegyedét a városi és elővárosi tömegközlekedés, fennmaradó részét pedig a transzeurópai közlekedési hálózat magyarországi elemeinek közvetlen vagy közvetett fejlesztésére fordítja a kormány.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Integrált Közlekedésfejlesztési és Operatív Program (IKOP) keretein belül elérhető uniós és hazai források nem kevesebb mint 27,2 százalékát, nagyjából 330 milliárd forintot a fenntartható városi közlekedés és az elővárosi vasútvonalak fejlesztésére fordítja a kormány. A tervezett konkrét intézkedések között egyebek mellett a korszerű városi, helyi közösségi közlekedési járművek –villamos, HÉV, motorvonat, busz – beszerzése, valamint az agglomerációs, például a HÉV- vasútvonalak fejlesztése, továbbá a fővárosi villamosok és trolibuszok vonali infrastruktúrájának korszerűsítései szerepelnek. (A nyárra a vidékfejlesztési pályázatok is megérkeznek.)

„A pályafelújításoknak köszönhetően jelentősen gyorsulhat a közösségi közlekedés, amelyet önmagukban az új járművek is vonzóbbá tehetnek. A tervezett elektronikus jegyértékesítési rendszer szintén az utasok kényelmét szolgálja, ugyanakkor kiemelt jelentőséggel bír a saját és a közösségi közlekedési járművek közötti átszállási kapcsolatok fejlesztése is. Ilyen például a P+R és B+R („Park and Ride”, azaz „parkolj le és utazz”, illetve „Bike and Ride”, „kerékpározz és utazz”) lehetőségeket biztosító parkolók telepítése is. Ezzel nálunk is megnyílik az út a Nyugat-Európában elterjedt elővárosi közlekedés felé, amely az autóval és kerékpárral ingázóknak is jól működő alternatívát kínál” – emelte ki Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezető igazgatója.

Az IKOP keretein belül tervezett fejlesztések uniós forrásainak megoszlása

Az IKOP forrásainak legnagyobb részét, 37,8 százalékát, megközelítőleg 450 milliárd forintot a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti elérhetőségének javítására különítettek el. Ide tartozik például a lassújelek felszámolása, hogy ne legyen egyetlen olyan vasúti szakasz sem, ahol a pálya minősége miatt sebességkorlátozásra van szükség. A programban továbbá motorvonat-beszerzésről, a vasúti csomópontok korszerűsítéséről és vasútinformatikai és biztonsági fejlesztésekről is szó esik.

Száznál is több pályázat jön az idén
133 új pályázatot fognak meghirdetni még idén – jelentette be Lázár János, hozzátéve az idei évnek még egyenlően fontos feladata az előző pályázati ciklus pénzeinek lehívása. Véleménye szerint bár pénz lesz, a kérdés, hogy a kkv-kban van-e elég ötlet és képesség, hogy elköltsék azt.
A források 25,9 százalékát, 310 milliárd forintot a közúti TEN-T hálózat fejlesztésére szánják, vagyis a gyorsforgalmi útszakaszok országhatárokig történő meghosszabbítására, a meglévő közúthálózat kapacitásbővítésére, valamint közlekedésbiztonsági beavatkozásokra, többek között láthatóságjavító közvilágításra, pihenőhelyek fejlesztésére, valamint a közúti infrastruktúra fenntarthatóságát szolgáló fejlesztésekre, mint a vízelvezetés fejlesztése és a vadbejutás megakadályozása.

Végül, valamivel több mint 100 milliárd forintot, a források 9,1 százalékát fordítja a kormány arra, hogy a transzeurópai közlekedési közúti hálózatnak részét nem képező, de arra rácsatlakozó, a közép-magyarországi régión kívül eső és legfeljebb 20 kilométeres közútszakaszokat is fejlesszen, amelyeket jelentős átmenő forgalom terhel.

„A fejlesztések elsősorban a kötöttpályás közlekedést érintik, a korábbi évekkel ellentétben a források nagyobb részét vasútfejlesztésre fordíthatjuk. Ezeknek a jelentősége az, hogy általuk Magyarország akár a régió vasúti logisztikai központjává is válhat, ugyanis a kelet-nyugati irányú vasúti szállításban használt széles nyomtávú vasútvonal csak az ukrán határig tart. A pályaszakaszok meghosszabbításával, valamint a teherszállítási sebesség növelésével el lehetne érni azt, hogy a kontinens nyugati részébe tartó teherforgalom ne a szomszédos országokon, hanem Magyarországon haladjon át” – zárta gondolatait Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezető igazgatója.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo