Az elmúlt négy évben nemzetközileg nem változott érdemben a korrupciós és vesztegetési ügyek gyakoriságának megítélése a vállalatvezetők körében – derül ki az EY kétévente elkészülő Globális Visszaélési Felmérése (Global Fraud Survey) 2016-os adataiból. Globálisan a válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán 1 százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es kutatás adataihoz képest.
A fejlett piacokon emelkedett a visszaéléssel összefüggő magatartásformák előfordulása: a korábbi felméréshez képest négy százalékponttal nőtt a korrupció széles körű elterjedtségéről nyilatkozók aránya, elérve a 21 százalékot.
Jelentősen rosszabb a helyzet itthon, mint a fejlett piacokon
A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékpontos emelkedéssel 90, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széleskörű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén – ami magasnak tekinthető a fejlett piacokon tapasztalható 21, valamint a kelet-európai 46 százalékos átlaghoz képest.
Saját iparágában a megkérdezetteknek csupán 11 százaléka tartja jellemzőnek, hogy vesztegetéssel nyernek el szerződéseket. Ez az arány a fejlődő piacokon 15, Kelet-Európában 13, Magyarországon 6 százalék. Itthon ezzel két év alatt 7 százalékponttal csökkent azok aránya, akik saját szektoruk fertőzöttségéről számoltak be.
Személyes felelősséget akarnak
A korrupció problémáját a jogalkotók és a bűnüldöző szervek is felismerik, a hatékony fellépés érdekében pedig határokon átívelő együttműködést hoznak létre. A kutatás szerint a vállalati vezetők ezt támogatják is: 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a bűnüldöző szervek munkája segít megelőzni a jövőbeni visszaéléseket.
A fejlődő piacokon, így Magyarországon is a kutatás szerint erősödik az a percepció, hogy a korrupciós magatartásformáért felelős egyének felelősségre vonása nem működik hatékonyan. Brazíliában a válaszadók 70, Afrikában és Kelet-Európában pedig 56 százaléka látja úgy, hogy bár a kormányok törekednek az esetek felderítésére, nem érzik hatékonynak az igazságszolgáltatás működését e téren. Itthon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés – ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél. Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, Kelet-Európában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást.
Szívesség? Ajándék? Az itthon belefér
Nemzetközi és magyar szinten egyaránt tapasztalható az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete.
Globálisan a megkérdezettek több mint 40 százaléka akár etikátlan eszközökhöz is folyamodna cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében. A pénzügyi területen dolgozó szakértők 16 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy egy pénzügyi vezető akár fizetne is azért, hogy egy új üzletet elnyerjen, vagy egy meglévőt megtartson.
Magyarországon a válaszadók harmada tartja elfogadhatónak személyes ajándék vagy szolgáltatás, szívesség nyújtását egy-egy üzlet érdekében, negyedük szórakoztató programokat, hat százalékuk akár készpénzt is bevetne – 40 százalékuk pedig ezek közül legalább egyet elfogadhatónak nevezett. A személyes ajándékozás területén a magyar adat jelentősen eltér mind a régiós, mind a fejlett piaci számoktól (előbbi körben a hazai arány fele, utóbbiban pedig kevesebb, mint negyede válaszolt pozitívan).
Kevesen ismerik fel a kiberbűnözés jelentette kockázatokat
A magyarországi cégvezetők kevesebb, mint harmada érzékeli jelentős kockázatként a kiberbűnözést, míg a régióban 42, a fejlett piacokon pedig 53 százalékuk nyilatkozott így.
„A tapasztalataink alapján szinte minden cégnél vannak olyan dolgozók, akik – merőben eltérő motivációval, de – készen állnak arra, hogy a maguk hasznára fordítsák a cég bizalmas adatait, illetve arra, hogy harmadik, külső félnek lehetőséget adjanak erre. A szenzitív adatok védelme, a kiberbűntények és a belső támadások elleni folyamatok kidolgozása az egyik legfontosabb, amiknek a vezetőség prioritáslistáján szerepelniük kell. – tette hozzá Biró Ferenc.
