A korábban módosított kamatváltoztatási ütem immáron kiszámítható gyakorlatnak tűnik. Év végéig nem valószínű a 20 bázispontos csökkentési ütem mérséklése, ezzel decemberben elérhető és valószínűsíthető is egy 3%-os jegybanki alapkamat szint. A 3 százalékos szint alá történő mérséklés esetén, elképzelhető a kamatcsökkentési ütemnek a visszafogása – vélte Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhely vezetője.
Az MNB által választott monetáris stratégiai irány, illetve a kamatcsökkentési ciklus további folytatása összhangban van a globális monetáris politikai folyamatokkal. Janet Yellen, a FED következő elnöke a gazdasági növekedés támogatását célzó eszközvásárlási program további fenntartását helyezte kilátásba novemberi szenátusi meghallgatásán. Ennek csökkentése csak a növekedési folyamatok egyértelműsége esetén valószínűsíthető. Az Európai Központi Bank (EKB) is a növekedés stabilizálására törekszik, illetve a túlzottan alacsony infláció elkerülése érdekében novemberben kamatot csökkentett.
Mélyponton az infláció
Az októberi 0.9%-os inflációs adat 40 éves mélypontot jelentett, és a rezsicsökkentés miatt az év hátralevő részében az ütem tovább csökkenhet, akár nulla százalék közelébe. A vártnál jobb harmadik negyedéves GDP adat nem hisszük, hogy érdemben befolyásolná a Tanács döntését, a havonta publikált reálgazdasági teljesítményt tükröző makrogazdasági adatok ugyanis továbbra is gyengék – vélte Bebesy Dániel portfoliómenedzser (Budapest Alapkezelő). A globális hangulat ugyan kicsit romlott októberhez képest, miután az amerikai állampapírok ismét emelkedni kezdtek, azonban az ijedtség nem hasonlítható a nyári hónapok során tapasztaltakhoz. Az MNB feszültebb helyzetek során is többször vágott már az év során.
Éledezik a kiskereskedelem
A kiskereskedelmi forgalom 0,3 százalékkal nőtt szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a naptárhatástól megtisztított adatok szerint, a kiigazítatlan index 0,8 százalékos növekedést mutat. A növekedést a gépjármű üzemanyagok iránti kereslet táplálta, amely 3,1 százalékkal nőtt a naptárhatással kiigazított éves adatok szerint, míg az élelmiszer kereslet 0,4 százalékkal elmaradt a tavaly szeptemberitől. Az üzemanyag fogyasztás április óta az átlagosnál nagyobb növekedést regisztrált. Az előzetes jelentésben jelzett stagnálással szemben a nem élelmiszeripari termékek értékesítési volumene 0,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kiskereskedelmi forgalom egy év folyamatos visszaesés után áprilisban kezdett növekedni és volumene az év első kilenc hónapjából ötben meghaladta az egy évvel korábbit. Az előző hónapokban, júliusban és augusztusban 1,3, illetve 1,4 százalékos volt a növekedés a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az előző hónappal összevetve a kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatástól megtisztított volumene szeptemberben 0,7 százalékkal csökkent az augusztusi 0,3 százalékos mérséklődést követően.
A naptárhatással kiigazított éves adatok szerint az élelmiszereladások az előző két hónap egyformán 1,2 százalékos növekedése után csökkentek szeptemberben. A nem élelmiszeripari termékek forgalma szeptemberben már harmadik hónapja nem csökkent. A ruházati cikkek és lábbelik eladása hatodik hónapja nőtt, szeptemberben 10,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bútorok és műszaki cikkek értékesítési volumene 2011 decembere óta csökken (szeptemberben 1,0 százalékkal) éves összevetésben.
Szeptemberben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalma ismét 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az illatszerek eladása a múlt év eleje óta nem csökken, igaz szeptemberben csak 0,2 százalékkal nőtt. A használtcikk eladások növekedése valamelyest felgyorsult az augusztusi 5,7 százalékot követően, s 6,0 százalékkal nőtt. Az évek óta legnagyobb növekedést mutató csomagküldő és internetes szolgálatok eladásai ugyanakkor az előző két hónap 50 százalékot meghaladó szárnyalása után 39,1 százalékkal nőttek.
