A beruházási hajlandóság fokozódása ugyanakkor alapvetően a válság során halogatott fejlesztések következménye, s a termelőeszközök amortizációja fejt ki egyre nagyobb nyomást a várható bővítések, korszerűsítések irányába, miközben a lassan javuló, de továbbra is kedvezőtlen finanszírozási körülmények, a külső piacokon visszaeső kereslet és a legfeljebb lassan javuló hazai piaci kilátások is inkább visszatartják a vállalati fejlesztéseket.

Túl régóta halogatják a beruházásokat

A vállalati szektor beruházási aktivitása kismértékben romlott 2012. tavasz és ősz között, egyben a felmérés történetében eddig tapasztalt legalacsonyabb szintre esett. 2012 őszén a vállalatoknak csupán 60,8%-a számolt be arról, hogy az előző 12 hónapban fejlesztést végzett, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb a tavaszi értéknél, s alapvetően az iparban mélypontra zuhanó bővítések, korszerűsítések következménye.

A vállalatok a fejlesztéseken belül 2011. ősz és 2012. ősz között a korábbi évekhez hasonlóan alapvetően technológiai modernizációt hajtottak végre. A defenzívebb beruházások előtérbe kerülését jelzi, hogy nőtt a költségcsökkentésre irányuló, s visszaesett a profilváltást, ill. profilszélesítést célzó, azaz kockázatosabb, de nagyobb megtérülést is magában rejtő fejlesztési pályát választó cégek aránya.

Egyre súlyosabb méretet ölt a vállalati beruházások elmaradása a magyar gazdaságban: 2011. ősszel a cégek 26,3%-a, 2012. tavasszal 43,0%-a, ősszel pedig már 47,1%-a szerint a tervezett alatti mértékű volt a fejlesztések volumene. Fél év alatt a kisvállalatok, valamint az ipari cégek között emelkedett nagymértékben a tervezettnél kisebb volumenű beruházást végző vállalatok aránya.

A beruházási szándék 2011 őszétől indult erősödése folytatódott 2012. ősszel: a felmérés idején a megkérdezettek 40,8%-a biztosan, s további 18,6%-a valószínűleg tervez fejlesztéseket a következő 12 hónapban. Az élénkülő beruházási kedv annak a következménye, hogy csak a mikrocégek között csökkent, míg a többi méretkategóriában (a belső piacra fókuszáló vállalati kört is beleértve) emelkedett a beruházást fontolgatók hányada, sőt a nagyvállalati szegmensben a felmérés történetében új csúcsot ért el a beruházási hajlandóság.

A termelőeszközök amortizációjának pótlása egyre kevésbé halogatható a magyar gazdaságban. Mindez abban is megnyilvánul, hogy az MFB-INDIKÁTOR felmérés történetében első ízben vált a legfontosabb beruházási ösztönzővé az elmaradt fejlesztések elvégzésének szükségessége, egyben a tavaszi felméréshez képest ez volt az egyetlen vizsgált körülmény, amely új impulzust adott ősszel a tervezett fejlesztéseknek.

A vállalatok az amortizációból eredő nyomás erősödése, valamint a külső kereslet lanyhulása miatt kevésbé alapozzák fejlesztési terveiket a külpiacokra, mint fél év évvel korábban. Az ipari ágazatok zöme a belső piac élénkülése helyett még jobban bízik az export bővülésében, míg a szolgáltató szektorban fordított a helyzet. A kis- és nagykereskedelmi cégek között viszonylag erős maradt a belföldi fogyasztással kapcsolatos vállalati optimizmus. A távol-keleti piacok felé exportkapcsolatokkal rendelkező vagy piacszerzést tervező cégek körében egyrészt átlag feletti a beruházási kedv, másrészt fél év alatt jelentősen megugrott a korszerűsítést, bővítést tervező vállalatok aránya, ami a magyar export relációs szerkezetének keleti irányba való elmozdulását jelzi.

A beruházási típusok között őszre másfél éves csúcsra ugrott a technológiai korszerűsítés végzését tervező cégek aránya, s valamennyi vizsgált fejlesztési forma iránt nagyobb arányban mutatkozik érdeklődés, mint amilyen arányban sor került ezen fejlesztésekre az előző 12 hónapban.

A vállalatok 57,3%-a jelzett kapacitásfelesleget 2012. ősszel, ami meghaladja az eddig rekordnak számító 2012. tavaszi felmérés 53,4%-os eredményét, s a beruházások egyik egyre nagyobb akadályát képezi. A vállalatok számára a legjelentősebb fejlesztési korlátot a piaci bizonytalanság, majd ezt követően a magas hitelkamatok jelentették 2012 őszén. Míg előbbi esetében a jelentős javulás ellenére továbbra is kedvezőtlenek a körülmények, a hitelköltségek esetében nem történt érdemi változás tavaszhoz képest. A piacok kiszámíthatatlanságával szemben a nagyobb vállalatok továbbra is jelentősebb védelmet élveznek, s kevésbé veti vissza a fejlesztéseiket, mint a kisebb vállalatok esetében. Az agrárcégek a termékeik iránti viszonylag stabil kereslet következtében az átlagnál kisebb akadálynak tekintik a bizonytalan piaci viszonyokat, amely az iparban vált a legsúlyosabbá 2012. őszre.