Nyolc éve nem látott tempó a magyar gazdaságban

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai javultak az idén, a reál GDP nyolc éve nem látott ütemben nőtt, az export és a kkv-k fontos szerepet játszanak a növekedésben, de persze akadnak kockázatok, a hitelpiac helyzetéből és az ukrajnai válságból adódóan.

2014. július 24.

Piac&Profit

Megerősítette Magyarország országkockázati besorolását a Coface hitelbiztosító. A lépés eredményeként Magyarország továbbra is a B kategóriába tartozik. A változatlanul hagyott B osztályzat azt jelenti, hogy a szakértők kedvezően értékelik az elért eredményeket, ugyanakkor érzékelhető kockázatokat is látnak Magyarországon, aminek eredményeként az ország kockázati megítélésén egyelőre nem változtattak.

Export és kkv-ké a főszerep

A Coface friss elemzésében a kedvező folyamatokat és a kockázatokat is felsorolja. A szakértők kiemelik, hogy a gazdasági helyzet és a kilátások is javultak. A magyar GDP reálértéken 3,2 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos negyedévéhez képest, amire 2006 óta nem volt példa.

Grzegorz Sielewicz, a Coface régiós elemzője szerint a növekedésben főszerepet játszanak a közszférában végrehajtott beruházások, valamit a tempósan növekedő export. Az exportteljesítmény pedig egyrészt az eurózónában megindult élénküléssel, másfelől az autóipar bővülő kapacitásaival magyarázható.

A magánszférában is növekszik a beruházási hajlandóság, különösen a kkv-szektorban, ez pedig többek között a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának köszönhető. A kkv-szektorban bekövetkezett élénkülés azért különösen fontos, mert a kkv-k az éves GDP 54 százalékát adják, és a foglalkoztatottak 70 százalékának adnak munkát.

Fellendülésre számíthatunk

A teljes közép-kelet-európai régióban fellendülésre számítanak a vállalatok az idei évben. A német külkereskedelmi kamarák felmérése szerint a régió minden országában javult az üzleti hangulat, a német cégeket még mindig az olcsó, képzett munkaerő vonzza.

Régiós pillanatkép

A Coface-elemzés utal a kockázatokra is. Például arra, hogy Magyarország besorolását a háztartások fogyasztásának lassú a növekedése is befolyásolja, mégpedig a devizahitelek elhúzódó, még mindig kedvezőtlen hatása és a visszafogottan emelkedő keresetek miatt. További rizikótényező, hogy Magyarország erősen függ a külső kereslettől, az export GDP-hez mért aránya ugyanis régiós összevetésben a legmagasabb, 96 százalékos, miközben Csehországban 79, Lengyelországban 48, Romániában pedig 42 százalékos ez az arány.

Az elemzők a kedvezőtlen tényezők között említik a nem teljesítő bankhitelek 18 százalékos arányát, valamint a bankadó magas szintjét. A szakértők emellett kockázatosnak tartják a régióra, így Magyarországra nézve az ukrán-orosz konfliktust, mivel mind Ukrajna, mind Oroszország fontos kereskedelmi partnere a régió országainak.

Szeretik a vállalkozók az EU-t, és nem csak a pénzért

Ismét nőtt az előző negyedévhez képest a KKV Konjunktúra Index értéke. Ezzel már több mint egy éve emelkedő pályát mutat. A cégvezetők több mint fele már abban bízik, hogy erősödni fog saját vállalkozásának helyzete a következő félévben. Ezzel együtt a várakozásoknál jóval pozitívabban vélekednek az európai uniós tagságunkról, még ha a többségük nem is reménykedik abban, hogy részesülhet EU-s forrásokból.