Szerda délután véget ért az IMF/EU-küldöttség magyarországi hiteltárgyalásainak első szakasza. A megbeszélések további menetét Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter egyezteti a delegációval, mondta el Orbán Viktor miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. A kormányfő azt is közölte, hogy a delegáció szeptemberben tér vissza Magyarországra.
Orbán biztatónak nevezte a tárgyalásokat
A múlt hét hétfőn Magyarországra érkezett IMF/EU-delegáció már másnap megkezdte megbeszéléseit a magyar kormány tagjaival, s a héten számos találkozót is lebonyolított, amelyen további ismereteket szerzett a magyar gazdaság részterületeiről.
A magyar főtárgyaló, Varga Mihály tájékoztatása szerint az IMF-fel és az EU-val megkezdett hiteltárgyalások keretében a magyar fél ismertette, hogy milyen makropályát vár 2013-2014-re, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői pedig arról tájékoztattak, miként látják ők a magyar gazdaság helyzetét.
Varga Mihály még a tárgyalásokat megelőzően úgy nyilatkozott - bár később hangsúlyozta: ez nem kormányálláspont -, hogy Magyarország egy körülbelül 15 milliárd eurós elővigyázatossági hitelkeretről szeretne megállapodni. Ugyanakkor az IMF külkapcsolati igazgatója, Gerry Rice egy washingtoni sajtóértekezleten bejelentette: a valutaalap készenlétihitel-megállapodásról tárgyal a magyar kormánnyal, de tudomásul veszi, hogy a kabinet ezt elővigyázatossági hitelként fogja kezelni.
Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta: azt várják az IMF/EU-delegációtól, hogy az adjon át a kormánynak egy „helyzetösszesítést", amiben megjelöli azokat a pontokat, amelyekben szerintük változtatni kell a gazdaságpolitikán, nevezzék meg a hitelhez szükséges előfeltételeiket, és mondják el a véleményüket a jövő évi költségvetés szerintük módosítandó pontjairól. Szeptemberben ezeket a felvetéseket a kormány érdemben meg fogja válaszolni - mondta a miniszterelnök, aki az előző napi tárgyalását biztatónak nevezte. Kijelentette: az IMF és Magyarország egyetért abban, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni, a gazdaság teljesítőképességét pedig növelni kell. Ugyanezt hangsúlyozta a miniszterelnök a kormánnyal együttműködő szakszervezetek vezetőivel - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével, akiket „régi, rendszerváltáskori harcostársaknak" nevezett - folytatott tárgyalásáról tájékoztatva.
Véleménykülönbségek
Számos részletkérdésben ugyanakkor véleménykülönbségek vannak, hangsúlyozta Orbán. Példaként hozta fel, hogy ugyan az IMF és a magyar kormány is szükségesnek tartja a közszféra átalakítását, ám a valutaalap gyorsítást vár ezen a téren, a kabinet szerint viszont ez kockázatokkal járna.
Eltérő a két fél véleménye a pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében is: az IMF a gazdasági növekedés egyik legfontosabb feltételének tartja a szektor jövedelmezőségének helyreállítását, míg a kormánynak az a véleménye, hogy a pénzügyi szféra nem maradhat ki a közteherviselésből, amikor az egész gazdaság veszteségeket szenved el. A miniszterelnök szerint e véleménykülönbség összeegyeztetése fontos eleme lesz a tárgyalásoknak. A miniszterelnök az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: „Biztatóbbnak tűnik a dolog, mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott." Hozzátette: „Mi sem vagyunk könnyű eset, de úgy láttam, ők sem azok." Orbán hangsúlyozta: a kormány minél hamarabb sikeresen le akarja zárni a tárgyalásokat, de csak olyan megállapodást áll módjában megkötni, amely jól szolgálja Magyarország érdekét.
Egy nappal korábban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország sebezhető a külső sokkokkal szemben a magas GDP-arányos államadósság, a relatíve magas külső adósság miatt, s az államadósság finanszírozási kockázatainak tartós mérsékléséhez szükséges, hogy minél előbb létrejöjjön az IMF/EU-megállapodás. A jegybankelnök azt is elmondta: „Nem tudjuk, hogyan fog zárulni a tárgyalások jelenlegi fordulója, úgy tűnik, hogy ebben az első szakaszban plenáris ülésre az IMF/EU- és a magyar delegáció között nem kerül sor." Az EU/IMF-delegáció kedden kora délután találkozott a monetáris tanács tagjaival, majd Simor Andrással külön is tárgyalt.
Akadályozza-e a megállapodást a tranzakciós illeték?
Az EKB e hét kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint a pénzügyi tranzakciós illeték sérti az MNB függetlenségét, uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban. Emellett a bank úgy ítélte meg, hogy MNB-re kirótt illeték az állam jegybank általi finanszírozását jelenti, amit az EU és az EKB tiltott, monetáris finanszírozásnak tart, és egyébként is olyan eszköz, amely csak átmenetileg nyújt megoldást a finanszírozásra, mert ezt később az államnak pótolnia kell a költségvetésben. Az EKB a dokumentumot véleményezésre megküldte az unió 27 jegybankjának, így azt az MNB és a monetáris tanács is ismeri. Simor András szerint az EKB állásfoglalása közvetve kapcsolódik az EU/IMF-megállapodáshoz.
Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány tanulmányozni fogja az EKB érveit a jegybankra is kivetett pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban, és „kellő időben, megfelelő ütemezéssel a sikeres választ meg fogjuk adni". Ugyanakkor leszögezte: a pénzügyi szektornak, ideértve a jegybankot is, képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a szükséges forrásokat a költségvetés számára a munkahelyvédelmi akcióterv finanszírozásához. Ezzel kapcsolatban kiemelte: épp az a különbség az európai és a magyar válságkezelés között, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kormány a munkahelyeket.
Varga Mihály a Figyelő múlt heti számában megjelent interjújában a tranzakciós adó kapcsán arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban kizártnak tartotta, hogy e téren Magyarország engedjen, azt mondta: a kormány nem engedhet ilyen kérdésekben, hiszen az a feladata, hogy a parlamenti döntéseket végrehajtsa. Csak akkor lehet ebben változás, ha a törvényhozás megváltoztatja az adott törvényt.
és Szeneczey Balázs
