Újabb 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökken a jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának mai döntése nyomán. A piaci szereplők többsége az elmúlt napok forintgyengülése ellenére erre számított. A hazai fizetőeszköz a bejelentés után kicsit megrezdült ugyan, de elmaradt a sokak által beharangozott zuhanás.
A magyar gazdaság gyengélkedéséről az elmúlt hetekben megjelent adatok (gondolva itt egyebek mellett az ipari termelés, az export teljesítményéről szóló jelentésekre), a vártnál jobban fékező infláció erőteljes érveket szolgáltatott a Monetáris Tanácsnak az újabb kamatvágásra, amely zsinórban a hatodik 25 bázispontos csökkenés.
Fotó: MTI
A döntés szűk többséggel született meg - mondta el Simor András az ülést követően tartott sajtótájékoztatón. Az előző alkalmakhoz hasonlóan két javaslat (tartás és 25 bázispontos vágás) volt a testület előtt.
Elég a jelenlegi eszköztár
A Monetáris Tanács az ülést követően kiadott közleményben azzal indokolta a vágást, hogy a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat elkötelezettsége az alacsony költségvetési hiány mellett tartósan mérsékelheti a magyar pénzügyi eszközök felárát. Mindezen tényezők indokolttá és lehetővé tették a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Jelezték ugyanakkor, hogy az irányadó kamat további csökkentésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.
A jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, "a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget" - áll a közleményben.
Erősödött a forint
Erősödött a forint
A forint az első néhány perces kilengések után erősödött a kamatdöntésre. Az euró árfolyama a délelőtti 297,2-298 közötti sávból koradélutánra 297 forint alá erősödött. A kamatvágás bejelentését követően 297,6 forintra ugrott, ám innen erősödés indult: fél ötkor a közös európai pénz egységéért 296,2 forintot adtak a bankközi devizapiacon.
Az elemzői kommentárok elsősorban azt emelték ki, hogy a jegybanki grémium nem „ijedt meg” az elmúlt napok forintgyengülési hullámaitól. Többen jelezték ugyanakkor, hogy csak a forintpiacon volt megfigyelhető az elbizonytalanodás, az állampapírpiac és a kockázati felárak érdemben nem módosultak. Mindezzel együtt a hazai deviza árfolyamának további erőteljes kilengéseire számítanak a piaci szereplők a következő időszakban is. Elsősorban a Simor András utóda, s ezzel együtt az általa a jövőben képviselendő monetáris politika befolyásolja a leginkább az irányokat. (Simor András mandátuma március 3-án jár le. Orbán Viktor várhatóan február első felében nevezi meg utódát.)
