Az üzleti szférán belül februárban csak az ipari várakozások javultak. (Januárban ez éppen fordítva volt.) Az ipari bizalmi index emelkedése főleg a termelési helyzet jelentősen javuló megítélésének volt köszönhető, de kedvezőbb lett a rendelésállományról és valamelyest a termelési kilátásokról alkotott vélemény is. Az exportrendelések megítélése azonban kissé rosszabb lett. Az építőipari bizalmi index februárban hosszú idő után először csökkent; igaz, csak szerény mértékben. (A konjunktúramutatók alapján idén az ipari teljesítmény és a kiskereskedelem tovább bővülhet.)
Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése azonban kissé tovább javult. A kereskedelmi bizalmi index hét havi emelkedést követően jelentősen csökkent. Az eladási pozíció megítélése növekvő készletszint mellett kissé, a várható rendeléseké érezhetően romlott. A szolgáltatói bizalmi index csökkenése szerény, ezt az általános üzletmenet romló megítélése okozta. Az előző és a következő időszak forgalmát viszont kedvezőbbnek látták a válaszadók. A vállalkozások kedvező folyamatokról számoltak be az év elején.
A foglalkoztatási szándék minden ágazatban rosszabb lett, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az iparban és a szolgáltató ágazatban nőtt az áremelést tervezők köre. Az építőiparban az áremelésre és árcsökkentésre törekvő cégek aránya februárban sem különbözött jelentősen egymástól. A kereskedelmi cégek körében csökkent az áremelést tervezők aránya és a tervezett árnövelés átlagos mértéke. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban – különösen a belföldi piacon érdekeltekben – látványosan romlott, de a fogyasztók körében is érezhetően kedvezőtlenebb lett.
A GKI fogyasztói bizalmi index februárban több mint egy éves, összességében nagyon erőteljes növekedést követően érdemben csökkent. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét is rosszabbnak érezte, mint januárban.
