A magyar gazdaság 3,5 százalékkal bővült 2014-ben, míg a tavalyi utolsó negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH pénteken az első becslést.
Idén 2,8
Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint elsősorban azért múlta felül jelentősen az általuk várt 2,9 százalékot a tavalyi utolsó negyedéves növekedés, mert bár az ipari termelés csökkent év végén, az ipar hozzáadott értéke vélhetően növekedni tudott, amire már az előző években is volt példa. Például 2011, valamint 2013 év végén is gyenge volt az ipari termelés, ugyanakkor a hozzáadott értéke emelkedett - ismertette. A szakértő elmondta, hogy a magyar autóiparra nem hatott a nyugat-európai konjunktúra lanyhulása, mivel bár Németországban csökkentek az autóeladások, a magyar exportpiaci részesedés nőtt, így ez a két hatás kioltotta egymást.
Balatoni András szólt arról is, hogy bár az építőipari növekedés a legutóbbi adatok szerint tavaly év végén lelassult, így az utolsó negyedévben kevésbé járulhatott hozzá a növekedéshez, 2014 egészében azonban az állami beruházásokon keresztül jelentősen hozzájárult a GDP emelkedéséhez. Az ING elemzője 2015-re 2,8 százalékos GDP-növekedést vár.
Idén 2,5
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is kiemelte, hogy a friss GDP-adat "messze felülmúlja" a piaci várakozásokat, hiszen elemzők 3 százalék alatti növekedéssel számoltak. A szakértő szerint az utolsó negyedévben elért 3,4 százalékos bővülés igen jelentős, ráadásul közel tízéves csúcsot jelent, mivel legutóbb 2006-ban volt hasonló mértékű növekedés az utolsó negyedévben. Mivel az ipar és az építőipar utolsó három havi eredményei lassulást mutattak, feltehetően a szolgáltatások és a mezőgazdaság járult jelentősebben hozzá a fejlődéshez, emellett a belső fogyasztásnak lehetett a vártnál komolyabb része a növekedésben - vélekedett.
Tavaly egész évben a járműgyártás hajtotta az ipart, és ugyan az építőipar is jelentős, kétszámjegyű növekedést ért el, de hiányoztak belőle a lakásépítések. Az is biztosra vehető, hogy a korábbi években gyengén szereplő kiskereskedelem, lényegében a belső fogyasztás már jóval nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-hez - fejtette ki az elemző. Németh Dávid szerint 2015-ben a belső fogyasztás és a járműgyártás továbbra is fontos eleme lesz a fejlődésnek, valamint az exportteljesítmény is számottevő lehet. 2015-ben 2,5 százalékos GDP-növekedés várható szerinte.
Ürmössy Gergely és Barczel Vivien, az Erste elemzői szerint a GDP növekedési üteme lassulni fog 2015-ben, előrejelzésük alapján 2,1 százalékra. A 2014-es év meghatározó ágazatai, a mezőgazdaság, az ipar, illetve az építőipar a tavalyi év végén már a lassulás jeleit mutatták, ami várhatóan idén is folytatódni fog. Így ezen ágazatok hozzájárulása a GDP növekedéshez elmaradhat a 2014-estől - írták MTI-hez eljuttatott közleményükben.
Kifejtik, hogy hasonló álláspontot képvisel a NGM, illetve az MNB is, amelyek előrejelzése szerint a tavalyinál jelentősen alacsonyabb növekedés lehet idén. Annak érdekében, hogy a magyar gazdaság minél kisebb lendületet veszítsen, az MNB várhatóan kamatot fog csökkenteni márciustól kezdve, illetve kibővíti a növekedési hitelprogramra jogosult vállalatok körét - vélekedtek az Erste szakértői. Nagy a kérdőjelnek nevezték a magyar gazdaság legnagyobb külkereskedelmi partnere, az eurózóna idei teljesítményét, hiszen, ha az euróövezet gazdaságai recesszióba süllyednek, akkor az a magyar GDP növekedést is gyengítheti.
Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője szerint előzetesen 2,6 százalékos éves, és 0,3 százalékos negyedéves növekedésre számítottak 2014 utolsó negyedévében. Számoltak a mezőgazdasági termelés növekedésével, de feltételezésük szerint a vártnál is jobban gyorsult az ágazat növekedése. Hozzátette: a szolgáltató szektorban szintén nagyobb növekedés lehetett a vártnál.
A keresleti oldalon a lakossági fogyasztás nőhetett jobban, mint arra számítottak, és az is valószínű, hogy a vártnál nagyobb volt a beruházások összege. Kondrát Zsolt kiemelte: kivárnak a részletes adatok megjelenéséig, mielőtt összegeznék a növekedési kilátásokban végbement változásokat. A nagyobb negyedik negyedéves GDP-növekedés jobb alapot ad a 2015-ös gazdasági növekedéshez. Ez a hatás azonban véleménye szerint attól is függ, hogy a növekvő fogyasztás és a beruházás miatti tartós gazdasági élénkülés áll a háttérben vagy egyszeri, szezonális hatások.
