Érdekes, hogy az amerikai elnök és pártjának elnökjelöltje, Hillary Clinton mennyire megdolgozza az amerikai sajtót. Hillary Clinton például májusban egy iowai újságban külön cikkben fejezte ki szándékait a törvényileg kötelező bioetanol-arány jövőjéről, Barack Obama a minap a Pittsburgh Gazette-ben publikált értekezést arról, mit gondol a szilícium-völgyi cégek fejlesztéseiről, melyek elvileg biztonságosabbá tennék a közlekedést.
„Elnökségem hét és fél évében az önvezérlő autók sci-fi fantáziából valósággá váltak, azt a lehetőséget hordozva magukban, hogy megváltoztatják életmódunkat” – fogalmazott a leköszönő elnök, aki szerint a kormánynak fontos szerepet kell játszania az új technológia segítésében. Ez alatt elsősorban azt érti, hogy az illetékes szerveknek törvényi szabályozással kell garantálnia azt, hogy az utasok biztonságát szavatolják a cégek. „A szabályozás túl messzire mehet. A kormányok olykor tévednek a gyorsan fejlődő technológiákkal kapcsolatban – írta Obama. – Az innováció befékezésének leggyorsabb módja az, ha a fogyasztók elvesztik bizalmukat az új technológiában.”
Az önvezető autók a mobil munkavégzést is forradalmasítják!
Az amerikai Közlekedési Minisztérium (DoT) szeptember 20-án hozza nyilvánosságra 15 pontból álló követelménylistáját, melyeket az autógyártóknak be kell tartaniuk önvezérlő autóikkal. Ez egyelőre csak ajánlás, tehát nem törvény vagy rendelet, de nyilvánvalóan jogi alapot ad arra, hogy ha az autógyártók nem felelnek meg a kritériumoknak, perelhetővé válnak mind a hatóságok, mind a fogyasztók által.
Obama persze dicséri az innovátorokat, így sajnos nem tért ki arra a dilemmára, amit egyre többen tesznek fel kérdésként: ha az autó szoftvere algoritmusok révén dönti el, hogy egy felnőtt embert vagy egy babakocsit üssön el, mert csak így tudja kivédeni mondjuk egy kisebb embercsoport tekebábukként való letarolását, vajon mi emberek – mint utasok az önvezérlő autóban és mint járókelők – rendben vagyunk-e azzal, hogy gépek hozzanak ilyen döntéseket? Ugye, nem?!
