Széll Kálmán Terv 2.0 - Célba talál?

Óvatosan optimista fogadtatásra talált a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján hétfőn délután közzétett és az Európai Uniónak is megküldött Következő lépés című, Széll Kálmán Terv 2.0 alcímmel ellátott dokumentum. A kérdőjelek, ha nem is szaporodtak, de megmaradtak. Nem tudni, hogy a terjedelmes dokumentumban foglaltak elegendőek lesznek-e a piacoknak, az Európai Uniónak, az IMF-nek. Egy biztos: a tervezett lépések újabb terheket jelentenek a lakosságnak és a vállalkozásoknak egyaránt. S bár a megfogalmazások optimisták a növekedés kilátásait, az ország jövőjét illetően, a tényadatok, a korábbiaknál reálisabb előrejelzések és a bemutatott intézkedések ezt a derűlátást nem támasztják alá.

Kép:PP archív

Mit mond az NGM?

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján hétfőn délután megjelent anyagról szóló közlemény első mondata leszögezi: Magyarország a Széll Kálmán Terv 2.0 programjával eleget tesz az EU Tanács ajánlásának, így hazánk nyolc év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Közli azt is, hogy a dokumentumot - amelynek része a Brüsszelbe ugyancsak hétfőn elküldött konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program - a kormány elfogadta. A több mint 500 oldalas anyag második fele - mintegy 230 oldal - a dokumentum angol nyelvű variációja.

Elég lesz-e?

Az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valószínűleg elfogadja a magyar kormány által hétfőn Brüsszelben beterjesztett, Széll Kálmán Terv 2.0 című programot, amelynek vannak végrehajtási kockázatai, de a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez és a kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről hozott döntés visszavonásához jó eséllyel elégséges lesz – összegezte az MTI londoni felzárkózó piaci elemzőknek a program hétfői ismertetése utáni értékeléseit. A peogram mellett szól, hogy a kormány által kijelölt hiánycélok jóval a 3 százalékos GDP-arányos felső tűréshatár alatt vannak, így elégséges lehet a mozgástér arra az esetre, ha az intézkedésektől várt bevételek elmaradnának a tervezettől. Egyes citybeli szakértői vélemények szerint ugyanakkor lehetséges, hogy Brüsszel és az IMF a tervben foglalt jövő évi kiigazítási intézkedések minőségével nem lesz teljesen elégedett. Egyes elemzők azt is kiemelték hétfői kommentárjukban, hogy a konvergenciaprogram az EU túlzottdeficit-eljárásához kapcsolódik, és közvetlenül nem része az IMF/EU-finanszírozási csomagról szóló tárgyalások elkezdéséhez szükséges feltételeknek. Egyedül a Széll Kálmán valószínűleg nem lesz elég, hogy eloszlassa a kibocsátási potenciállal és az adósságdinamika fenntarthatóságával kapcsolatos középtávú piaci aggályokat, és ahhoz sem ad elégséges támogatást, hogy a kormány fenntartható kamatszint mellett értékesíthessen eurokötvényt a nemzetközi adósságpiacon.

A nemzetgazdasági tárca szerint 2011-ben a Széll Kálmán Tervvel (SZKT) olyan átfogó strukturális reformprogramot indított el a kormány, amelynek révén sikeres pénzügyi és költségvetési konszolidációt ért el az elmúlt egy évben. A közlemény állítása szerint a költségvetésben a trendforduló már bekövetkezett - erről a 2.0-ás verzió bevezetőjében az áll, hogy sikerült megakadályozni azt, hogy 2010-ben a hiány 7 százalék fölé kerüljön, ha egyszeri tételekkel is, de a költségvetés 2011-ben többletet ért el -, s a kormány hosszú távon fenntarthatóvá tette az államháztartás egyensúlyát. A első és a második (2.0-ás) Széll Kálmán Tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető lesz 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány - a második SZKT erről így fogalmaz: „haladunk tovább a Széll Kálmán Terv által kijelölt úton" -, aminek eredményeképpen tovább csökken az államadósság mértéke - áll az NGM közleményében, amely szerint ez a program azt is bizonyítja, hogy a kormány a kedvezőtlenebb reálgazdasági környezetben is képes megőrizni az államháztartás stabilitását, és beindítani a növekedést.

A minisztérium közlése szerint az első Széll Kálmán Tervnek az a célja, hogy a költségvetés egyenlege 2012-ben 550 milliárd forinttal javuljon, 83,4 százalékban teljesült. Az SZKT 2.0 intézkedései pedig a tervek szerint most további 150 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét. Ugyancsak a közlemény szerint az első terv célkitűzései a kormány döntései nyomán 2013-ra már 73 százalékban teljesülnek, a 2.0-ás verzió keretében pedig további mintegy 600 milliárd forinttal (567-665 milliárd forint) javul az államháztartás helyzete. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2, 2013-ban pedig a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre - olvasható a minisztérium honlapján.

Matolcsy György

Kép:MTI

A közlemény szerint a Széll Kálmán Terv 2.0-val a kormány - miután korábbi vállalását teljesítve 2013-ban kivezeti a válságadókat, és a felére csökkenti a bankadót - véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását. Ez a tárca szerint „az egyén számára kis teher, a költségvetés egészét tekintve viszont jelentős tétel". S miután az új adóintézkedések az NGM szerint strukturális jellegűek, a kormány hosszú távon fenntarthatóvá teszi a költségvetés bevételi oldalának stabilitását.

Mit mutatnak a számok?

Az SZKT 2.0-ás verziójának Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról szóló második fejezetének makrogazdasági kitekintésében szereplő táblázat szerint a nemzetgazdaság főbb mutatói 2015-ig a következőképpen alakulnak:

A Brüsszelt meggyőzni hivatott, a 2012-2015-ös periódusra vonatkozó konvergenciaprogram is ezekre a számokra alapoz. A fejezet bevezetőjében hangsúlyosan szerepel, hogy a program teljes mértékben figyelembe veszi az Európai Tanács márciusi ülésén elfogadott iránymutatásokat, és az Ecofin márciusi ülésének a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban Magyarország számára megfogalmazott ajánlásait. Szerepel benne az is, hogy a globális környezet esetleges szélsőségesen kedvezőtlen alakulása miatt a stabilitás és a pénzügyi bizalom fenntartása érdekében az országnak pénzügyi védőhálóra lehet szüksége, így a kormány készen áll az IMF/EU-tárgyalások mielőbbi megkezdésére és lezárására.

A konvergenciaprogramból kiderül többek között, hogy a központi kiadásokat 2012-ben és 2013-ban egyaránt 44,7 milliárd forinttal kívánják csökkenteni, ugyanakkor a gyógyszer-támogatási kiadások csökkentéséből e két évben 10 milliárd, illetve 40 milliárd forint bevételnövekedést remélnek. (Az első Széll Kálmán Tervben előirányzott megtakarítás viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a súlyosabb betegek számára is gyógyulást jelentő innovatív szerek egyre kevesebbekhez fognak eljutni.) A távközlési szolgáltatási adó bevezetése idén 30 milliárd, jövőre 52 milliárd forint többletbevételt jelent. A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése 130-228 milliárdos, az energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása és bővítése 55 milliárdos pluszt hoz 2013-ban a büdzsének, a biztosítókat terhelő jelenlegi ágazati adók összevonása és átalakítása pedig 15 milliárdot. Ehhez a nagyságrendhez képest igen szerény a kisadóknak - többek között a magánszemélyek 98 százalékos különadójának és a katasztrófavédelmi hozzájárulásnak - a megszüntetéséből eredő bevételkiesés: mindössze 5 milliárd forint.

Kisvállalkozások adózása

A konvergenciaprogramban szerepel a kisvállalkozók számára egy, a jelenleginél átláthatóbb és egyszerűbb adózási keretrendszer kialakításának terve. A cél az lenne, hogy a kisvállalkozások adózásának általános szabályai váljanak egyszerűbbé, ugyanakkor az új rendszer ne állítson nehezen átugorható korlátokat a nagyobb növekedési potenciállal bíró vállalkozások számára, vagyis a növekedéssel ne nőjenek ugrásszerűen a vállalkozók terhei. E kritériumoknak az anyag szerint egy pénzforgalmi szemléletű, reáltevékenység alapú adózás felelne meg. Az adóalap meghatározásához csupán a bevételek és kiadások nyilvántartására lenne szükség, a vállalkozásba visszaforgatott jövedelem pedig csökkentené az adóalapot. Egyúttal megszűnhetnének a legkisebb vállalkozások esetében szükségtelen „absztrakciók: a vállalkozásból származó tőke- és munkajövedelem, valamint a nyereség és osztalék elkülönült adózása. Mindez meghatározott adóalanyi körben kiegészülne pénzforgalmi áfa-elszámolással.

Új adónemek

Mindebből kiderül, hogy a kormány új adónemek bevezetésével kívánja az idei és a jövő évi költségvetés hiányát a megígért szinten tartani.

A pénzügyi tranzakciós illetéket - amit 2013-tól vezetnének be, és a szöveg szerint forgalmi típusú adó - „széles adóalapot terhelő, így alacsony kulcs mellett is jelentős hatással bíró" forrásként jellemzi a program. Az adó alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra - készpénzfelvételre, -befizetésre, átutalásra, bankkártyás vásárlásra és postai pénzforgalmi tranzakciókra - terjedne ki. Mértéke 0,1 százalék lesz, tranzakciónkénti értékhatárát 30 ezer forintban maximálják, de az is elképzelhető, hogy magasabb felső határral vagy nem maximalizált értékkel, hanem sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal vezetnék be. Megjegyzendő, hogy ugyanakkor a konvergenciaprogram céljai között szerepel a készpénzfizetés arányának visszaszorítása is.

A távközlési szolgáltatásokra kivetett indirekt adó tervezett mértéke általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS, illetve MMS után 2 forint. Az új, egységes biztosítási adó a pénzügyi szervezetek különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja fel. Az adó mértéke a különböző típusú biztosításokra eltérő lesz: a vagyon- és balesetbiztosítások esetében 10, a casco esetében 15 százalékos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében - a baleseti adó beépítésével - 30 százalékos kulccsal számolnak. Az életbiztosításokat nem kívánják megadóztatni.

Természetesen az adóbeszedés hatékonyságának növelése is szerepel a tervekben. Ezt szolgálja a mezőgazdaságban a fordított áfafizetés bevezetése is. Ezenkívül 2013. január elsejétől kötelező lesz a belföldiáfa-összesítő jelentés elkészítése a NAV számára. Remények szerint az ebből felépülő adatbázis jelentős előrelépést jelent majd a visszaélések felderítésében és visszaszorításában.