Szembemegyünk a trenddel – és ez most nem baj

Növekvő geopolitikai bizonytalanság, csökkenő vezérigazgatói optimizmus világlik ki a PwC éves globális felméréséből, amelynek adatai borúlátó világgazdasági kilátásokat jeleznek. Ugyanakkor Magyarországon vidámabb a helyzet.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tíz százalékponttal esett a világgazdaság kilátásaira vonatkozó optimizmus szintje a vezérigazgatók körében. Jelentősen erősödtek a geopolitikai bizonytalansággal kapcsolatos aggodalmak. A megkérdezett cégvezetők alig több mint egyharmada volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez viszonyítva 4 százalékpontos csökkentést jelent. A vállalatvezetők 90%-a változtat világszerte a technológia jelenlegi felhasználásának módján annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek az ügyfelek elvárásainak – derült ki a Pwc globális felméréséből.

A részletes adatok szerint a megkérdezett cégvezetők alig több mint egyharmada (35%) volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez (39%) viszonyítva 4 százalékpontos csökkenést jelent. A felmérésben részt vevő cégvezetők kétharmada (66%) szerint vállalatuknak ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt. Csupán alig több mint egynegyedük számít a globális gazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, ami a múlt évhez viszonyítva 10 százalékpontos csökkentést jelent.

Borúsan látják a jövőt - Kép: Regus

Az eredmények borúlátó világgazdasági kilátásokat jeleznek. A kínai gazdaság egyensúlyának helyreállítása, a nyersolaj árának esései, valamint a geopolitikai biztonsági aggályok hatására összességében nőtt a világgazdaság növekedési kilátásai miatti aggodalom. Globálisan a tavalyi 37%-hoz képest a cégvezetők alig több mint negyede (27%) számít a világgazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, míg 23%-uk visszaesésre számít (2015: 17%). Az optimizmus az észak-amerikai cégvezetők körében csupán feleakkora (16%) mint a legoptimistább régiókban (Nyugat-Európa 33%, Közel-Kelet 34%). A kínai cégvezetők közel egyharmada (33%) arra számít, hogy a világgazdaság növekedése 2016-ban lassulni fog.

A hazai eredmények pozitívabb képet festenek

„A magyarországi felmérés adatai még nem véglegesek, a vállalatvezetők hangulatában mutatkozó különbség azonban már most látható. A magyar vezetők mind a globális növekedésben (54%), mind a saját egy évre vetített növekedésükben (39% nagyon bizakodó, további 45% bizakodó) optimistábbak más országokban élő kollégáiknál. A problémák azonban, amelyekkel szembesülnek, szinte azonosak mindenhol. A kérdés az, a hazai optimizmus segíti-e a vállalatvezetőket a komplex helyzetekben való eligazodásban” – hangsúlyozta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Egymillió állással lesz kevesebb az idén
Bár egyes fejlett gazdaságokban csökken a munkanélküliség szintje, az új elemzések az mutatják, hogy a globális foglalkoztatási válság valószínűleg nem ér véget. Különösen nem a feltörekvő gazdaságokban, ahol a munkavállalóknak a rosszul fizetett állásokhoz is hozzá kell szokniuk.
Csökken a bevételek növekedésére vonatkozó optimizmus

Csökkent a cégvezetők optimizmusa cégük saját bevételeinek növekedési kilátásait illetően (35% „nagyon bizakodó”, a tavalyi 39%-kal szemben). Az általános pesszimista hangulattal szemben csak az indiai (64%), a spanyolországi (54%) és a romániai (50%) cégvezetők körében tapasztalható némi optimizmus. A legnagyobb változás a tajvani cégvezetőknél jelentkezett, akik közül mindössze 19% nagyon bizakodó cége rövid távú növekedési kilátásait illetően, ami a tavalyi 65%-hoz képest megdöbbentő, 46 százalékpontos esést jelent. A bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon bizakodó cégvezetők aránya azonban Svájcban a legalacsonyabb, 16%, míg 2015-ben még 24% volt.

A bevételek növekedésére vonatkozó optimizmus a tavalyi évhez képest a világ szinte valamennyi jelentős gazdaságában csökkent: Kína 24% (2015: 36%), Egyesült Államok 33% (2015: 46%), Egyesült Királyság 33% (2015: 39%) és Németország 28% (2015: 35%). Olaszország 20% (2015: 20%) és Japán 28% (2015: 27%) változatlan maradt. A trend alól csak Oroszország jelentett kivételt, ahol az optimizmus szintje a tavalyi 16%-os mélypontról 26%-ra emelkedett.

A cégvezetők szerint az elkövetkező egy évben a legjelentősebb növekedési célpontok az Egyesült Államok, Kína, Németország és az Egyesült Királyság. A tíz legjelentősebb növekedési célpiac között Indonézia és Ausztrália helyét átvette Mexikó és az Egyesült Arab Emirátusok.

A cégvezetők több fenyegetéssel szembesülnek

A fokozott geopolitikai aggodalmakkal párhuzamosan a megkérdezett cégvezetők kétharmada (66%) szerint cégüknek ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt. Mint az elmúlt években is, a cégvezetők a vállalatuk növekedési kilátásait érintő legjelentősebb fenyegetettségnek a túlszabályozást tekintik (79%), ezzel az idei sorban a negyedik év, amikor a szabályozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A geopolitikai bizonytalanság azonban a cégvezetőket aggasztó fenyegetettségek között a tavalyi negyedik helyről idén a másodikra ugrott, a válaszadók 74%-ának köszönhetően. Ennek eredményeképpen az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása miatti aggodalom a másodikról a negyedik helyre esett vissza, de még mindig a cégvezetők mintegy háromnegyedét (72%) nyugtalanítja.

Mire számíthatunk az idén?
Véget ér az euróválság, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lehetnek a növekedés éllovasai, Afrika még zsúfoltabb lesz. Mire számíthatunk még az idén? A PwC közgazdászai összefoglalták a legfontosabb várható gazdasági változásokat.
A cégvezetők 61%-át a nemzeti és az üzleti érdekeket egyaránt fenyegető számítógépes biztonsági problémák is aggasztják. Az aggodalom az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság, illetve a bank-, a technológiai és a biztosítási szektor cégvezetői között a legerősebb (74%).

Készségek és toborzás

A cégvezetők mintegy fele (48%) tervez létszámbővítést a következő 12 hónapban, ami tavalyhoz képest némi visszaesést jelent (50%). Az üzleti toborzási tevékenység Indiában (70%), az Egyesült Királyságban (66%) és Kínában (57%) a legélénkebb.

Továbbra is jelentős az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állásával kapcsolatos aggodalom (72%). Az ilyen aggályok több iparágban, így például a szórakoztatóiparban és a médiában, valamint a technológiai szektorban különösen erősen jelentkeznek, de a hagyományosan a természettudományos, technológiai, műszaki tudományos és matematikai („STEM”) készségekre építő iparágakban is megjelennek. Földrajzilag az aggodalom az ázsiai csendes-óceáni térségben (81%), a Közel-Keleten (83%) és Afrikában (86%) a legerősebb, Nyugat-Európában pedig a legalacsonyabb (59%). (Az olajár zuhanása miatt a feltörekvő országokban csökkentek a foglalkoztatási kilátások.)

A cégvezetők mintegy fele (49%) arról számolt be, hogy vezetői utánpótlás programjukban módosításokat hajtanak végre. Eszerint a legfőbb döntéshozók felismerték, hogy a következő vezetői generáció tagjainak szélesebb körű készségekre lesz szüksége az összetett kihívások kezeléséhez, ideértve a technológiát, a szerteágazó fenyegetettségeket és az érintettek szervezeteikkel szembeni elvárásait. A cégvezetők 41%-a úgy nyilatkozott, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a munkahelyi kultúrára és magatartásra.

Nehéz ügy: kedvező jelek és új kockázatok a világban
A 2008-as válság óta számos új politikai, pénzügyi és monetáris kockázat bukkant fel vagy vált nyilvánvalóvá a világban, de kedvező jelek is mutatkoznak. A befektetőknek újra kellett értékelniük a korábban jól működő alapvetéseket, a kockázatok kezelése új kihívások elé állítja a befektetési piacot.
A kormányzat és az üzleti szféra

A vezérigazgatók 56%-a szerint a kormány számára kiemelt fontosságú kell hogy legyen az áttekinthető és hatékony adórendszer, a szakképzett, iskolázott és alkalmazkodókész munkaerő (53%), valamint a fizikai és digitális infrastruktúra (50%).

A vezérigazgatók azonban a kormányzat teljesítményével nincsenek maradéktalanul megelégedve – különösen az adórendszer hatékonyságát és a jövedelemegyenlőséget illetően. A válaszadók kétharmada (67%) szerint a stabil adózási rendszer fontosabb, mint az alacsony adók.

Létezik jó adórendszer - de a miénk nem az.

Technológia

A felmérés kiemeli a technológiai változás hatását az üzleti életben, amely lehetővé teszi az ügyfelek és az érintettek jobb megértését. A cégvezetők 90%-a nyilatkozott úgy, hogy változtatnak azon a módon, ahogyan eddig a technológiát az ügyfelek és az érintettek megismerésére, megértésére felhasználták. A válaszok alapján a legjelentősebb változás azokban a szektorokban tapasztalható, amelyekben hagyományosan magasak az ügyfelek elvárásai, például a bankszektorban és a tőkepiacokon (90%), a biztosítási piacon (95%), a vendéglátás és szabadidő (94%), valamint az egészségügyi ágazatban (93%). Összességében a válaszadók több mint háromnegyede (77%) véli úgy, hogy a technológiai fejlődés a következő öt évben átalakítja a vállalatokkal szembeni elvárásokat.

Az adatkezelő és -elemző eszközökbe és a CRM-rendszerekbe történő befektetés kecsegtet a legnagyobb megtérüléssel a vezetők szerint. Ezt a K+F és az innováció követi, amelyet globálisan a vezérigazgatók 53%-a nevezett meg – a globális átlaghoz képest a következő országok cégvezetői számára élvez elsőbbséget ez a terület: Tajvan (76%), Brazília (72%), Franciaország (71%) és Németország (67%).

A szervezeteken belül azonban a technológia és az adatelemzés még további kiaknázatlan lehetőségeket rejt. A tehetséggondozás területén a válaszadók mindössze 4%-a nyilatkozta, hogy prediktív munkaerő-elemzést alkalmaz, és 16%-uk a produktivitásra összpontosítva használja. Azok a félelmek, amelyek szerint a gyors technológiai változások veszélyeztetnék a növekedési kilátásokat, leginkább a bankszektorban és a tőkepiacokon érzékelhetők (a válaszadók 81%-a szerint), ami a globális átlaghoz (61%) képest 20%-kal magasabb arány. Ezt követi a szórakoztatóipar és a média (79%), valamint a technológia (66%) – mindez a cégvezetők szaktudással kapcsolatos aggodalmaiban mutatkozik meg.

Bizalom és célok az üzleti életben

Az idei felmérésben a PwC szakemberei azt is vizsgálták, hogy a cégvezetők hogyan készülnek fel az ügyfelek elvárásaira. A cégvezetők 59%-a számolt be arról, hogy többet kell tenniük cégük céljainak és értékeinek kommunikálása érdekében. Az érintettek elvárásainak figyelembe vételekor a bizalom kérdése természetesen továbbra is fontos. A cégvezetők több mint fele (55%) fejezte ki aggodalmát az üzleti életben tapasztalható bizalomhiánnyal kapcsolatban – ez az arány három évvel ezelőtt még csak 37% volt.

A változó elvárásokra történő válaszadásnak azonban vannak korlátai: számos cégvezető (45%) a többletköltségek miatt nem tesz intézkedéseket a nagyobb elvárásoknak történő megfelelés érdekében. A nem egyértelmű vagy ellentmondó szabályok és előírások a válaszadók 42%-a szerint további akadályt jelentenek.

A válaszadók több mint kétharmada (77%) véli úgy, hogy a technológiai fejlődés a következő öt évben átalakítja a vállalatokkal szembeni elvárásokat a kommunikáció, a beszámolás, a befektetés és a tervezés területén. Továbbá a vezérigazgatók 71%-a véli úgy, hogy öt év múlva a sikeres vállalatokat az a cél vezérli majd, hogy értéket teremtsenek az érintettek szélesebb köre számára. A válaszadók 87%-a számára elsőbbséget élvez a hosszú távú jövedelmezőség a rövid távú jövedelmezőséggel szemben. Összességében úgy vélik, hogy a vevők és egyéb érintettek igényei a sikeres vállalatok számára fontosabbak lesznek, mint a részvényesek elvárásai.

Hagynak munkát az embereknek a robotok?
A gőzgép megjelenése végleg leváltotta a lovakat a munka világában, emléküket csak a lóerő mint mértékegység jelzi. De vajon ugyanezt teszi-e a robotika és a minden területen hódító automatizálás az emberekkel is? A helyzet biztosan nem ilyen tragikus, de kétségtelen, hogy az elmúlt harminc év a foglalkoztatás csökkenéséről szólt.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo