A 2014 év első felének kedvező növekedése – az uniós projektek, a választási gazdaságpolitika fogyasztást növelő hatása, az európai konjunktúra hatására főként a járműiparban gyorsuló kivitel – azaz a 8-9 százalékos ipari termelésbővülés és 10 százalékhoz közeli kivitel növekedés után lassulás következett be. Az év végére a gazdasági folyamatok már nem mutatnak egyértelműen kedvező helyzetet, sőt a csökkenő belföldi értékesítés visszaesést jelez. A járműipar első féléves 27%-os termelésbővülése októberre 21%-ra csökkent, míg a feldolgozóipari termelés volumene az első tíz hónapban 8,9%-kal bővült októberben már csak 2,4%-kal – derül ki Policy Agenda által aszámított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) adataiból.
Az építőipar jelentős, első félévi 20%-os növekedése pedig a hihetetlenül alacsony bázis és a jelentős állami építőipari megrendelés eredménye. A 2014 évi 3% feletti növekedés ellenére gazdaságunk teljesítménye még csak a 2008. évi válság előtti szintet érte el (viszont azóta a „Visegrádiak” 5-15%-kal bővültek). A látványosan javuló foglalkoztatásunk sem ítélhető nagy eredménynek, hiszen most dolgoznak újra annyian a versenyszférában, mint 2008-ban, a válságot megelőzően. Az államháztartási hiány 2015-re tervezett mértékének betartását a 2014-es kedvező deficit elérése megkönnyíti ugyan, de nagy gondot jelent majd az államadósság tervezett ütemű csökkentésének ellehetetlenülése.
A gazdaság szereplői és a háztartások jelentős fordulatot látnának a működő tőke kivonulási folyamatában, vagy a magyar munkaerő elvándorlásában, viszont jelzi azt, hogy a foglalkoztatási folyamatok értelmezése, a jövedelmi viszonyok erőteljes torzulásai és több más tényező (forint árfolyam) alakulása is a fenntartható fejlődés kibontakozását nehezíti.
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva kedvezőtlenebbek. A 2014. évi és a tervezett 2015-ös államháztartási folyamatok arra utalnak, hogy adósságállományunk csökkentése nem halad a tervezett és ígért mértékben. A kormányzati hiány alacsony szinten tartása is nehéz, esetleg újabb kiegészítésekkel lesz elérhető, és a gazdálkodó szervezetek és a háztartások látják azt, hogy ez ismét őket terheli majd.
A vállalati szektor banki hitelállománya csak lassan javul, elmarad a bővülő gazdaság igényeitől. A 2015-ös költségvetési évben is fennmarad a gazdálkodó szervezetek túladóztatása, a hitelintézetek továbbra is szigorú hitelezési gyakorlata. 2014-től a gazdaság dinamizálását célzó MNB hitelprogram hatására a rövid távú hitelezés még nem bővült. A 2000 milliárd Ft kihelyezésével a KKV cégei még nem indítottak érezhető mértékű beruházási tevékenységet.
A háztartások gazdálkodása szélsőségeket takar…
A 2015-ös adórendszer változtatásai kedvezőtlenek a lakossági jövedelmekre- és fogyasztásra. A kormányzati lépések egyrészt növelik majd a háztartások terheit és csupán egy szűk kör számára jelentenek javuló helyzetet, másrészt szűkítik az amúgy is kereslet-hiányos fogyasztás lehetőségeit is, például a vasárnapi kereskedelem megtiltásával. A jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály további jövedelmi szegényedését valószínűsítik.
Nehezen induló beruházások, változatlan külföldi tőkekivonás…
A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességükben nem mutatnak javuló helyzetet a következő negyedévre sem. A konjunktúra megítélésében a nyugat-európai indexek (így az IFO-index is) csak gyenge javulást feltételeznek. A vállalkozói szféra romló hangulatát megalapozta az év végére csökkenő GDP bővülés, az lassuló ipari növekedés, a lanyhuló piaci belföldi kereslet, és a változatlanul kiszámíthatatlan üzleti környezet is. A hitelhez jutás nagyon nehézkes, az adórendszer és a forint árfolyam-változás negatívan befolyásolja a vállalkozói szféra túlnyomó részét.
