A munkahelyen mindig jobb?

A cégek egyelőre félnek a távmunkától, pedig azok a vállalatok, akik már alkalmazzák a távmunka valamilyen formáját pozitív tapasztalatokról számolnak be. A hazai jogszabályi környezet nem ösztönzi, de nem is különösen akadályozza a távmunka terjedését

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A recesszió egyik pozitív hozadékának is tekinthetjük a távmunka terjedését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly tavasszal publikált kutatási adatai szerint ugyanis a válság hatására nőtt a nem szokványos foglalkoztatási formák - részmunkaidő, határozott idejű szerződés, távmunka - szerepe Magyarországon. A hivatal szerint a távmunka csökkenthetné a mobilitási problémákat (vidékiek is jobban „labdába rúghatnának"), illetve mérsékelhetné a közlekedésből adódó szén-monoxid kibocsátást, a dugókat, az utazásra fordított időt, és akkor még nem beszéltünk a munkavégzés hatékonyságának növeléséről, vagy arról, hogy munkához juthatnának a mozgássérültek és a gyermekükkel otthon lévő anyukák is. Eközben a munkáltatók költséget takaríthatnának meg, például az irodaterület csökkentésével.

Sok a félelem

A Connected World Report nemzetközi felmérés szerint a megkérdezett informatikai szakemberek majdnem fele (45 százalék) úgy ítéli meg, hogy a vállalati házirendek és technológiák még nincsenek azon a szinten, hogy megfelelő alapot nyújtsanak a rugalmas, mobil munkavégzéshez. A kutatás tanúságai szerint a legnagyobb akadályt a biztonsági megfontolások jelentik. A megkérdezett informatikai szakemberek szerint a biztonság (57%), a rendelkezésre álló erőforrások (34%) és a munkatársak szakértelme (17%) jelentik a több helyről történő munkavégzés legnagyobb akadályát, míg más válaszadók elsősorban az informatikai részlegben és a vállalati szabályzatokban látják a fő problémát. (Az Ipsos nemzetközi kutatása szerint minden ötödik alkalmazott (17%) távmunkában tevékenykedik.)


A távolságok mára könnyen áthidalhatóak lettek

A BellResearch 10+ fős hazai cégek üzleti döntéshozóinak megkérdezésével készített felmérése szerint a legtöbb hazai cég azért idegenkedik a távmunkától, mert úgy gondolja, hogy tevékenységük jellege, az eszközök és információk rendelkezésre állása ezt nem teszi lehetővé, vagy egyszerűen magát a vállalati kultúrát nem tartja alkalmasnak a bevezetésre. (A távmunka terjedését az Európai Unió is támogatja.)

A tapasztalatok általában jók

Ugyanakkor azok a vállalatok, akik már alkalmazzák a távmunka valamilyen formáját igen pozitív tapasztalatokról számolnak be. A tényleges eredmények impozánsak, a kezdeti várakozások többsége részben vagy egészben sikeresen teljesül - tanúskodnak a BellResearch kutatásának eredményei, mely szerint a legmagasabb arányban az ingázásból eredő veszteség minimalizálása vált valóra. A jövő perspektívái szempontjából kiemelkedő, hogy átlagosan háromból két cégnél egyértelműen a munkavégzés hatékonyságának és minőségének javulásáról számoltak be. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a költségek csökkentése is minden második esetben megvalósult, úgy komoly és stabil érveket kapunk a távmunka bevezetéséhez.

„A gyakorlatban már bizonyított technikai és módszertani háttér már jó ideje rendelkezésre áll" - erősítette meg a kutatás tanulságait Taivainen Krisztián az Elastoffice Magyarország kft ügyvezető igazgatója. Szerint a probléma abban gyökerezik, hogy a cégvezetőknek alapvetően kissé zárkózott a hozzáállása az új technológiák megismerésével és alkalmazásával kapcsolatban. „Nem meglepő, hogy a válság sújtotta gazdasági közegben az újdonságok befogadását fenntartásokkal kezelő menedzsmentet a költségek is jelentősen befolyásolják üzleti döntéseik meghozatalában" - közölte a cégvezető.

Taivainen szerint mára már megannyi érv támasztja alá, hogy jelenleg a felhőben kínált szolgáltatások jelentik a távmunka hátterét biztosító virtuális munkakörnyezet kialakításának igazán eredményes és megfizethető eszközeit: „A modern technológia környezet teljes mértékben képes kiszolgálni a vállalatvezetők biztonság iránti igényét és lehetővé teszi számukra, hogy távolról irányítsák vagy értékeljék alkalmazottaik munkáját. A kifinomult audit-, monitoring és információs rendszerek garantálják, hogy a cég menedzsmentje percre pontos információkat kapjon valamennyi munkafolyamatról és dokumentumokkal kapcsolatos legapróbb változásokról. A cégvezetés kizárólag csak annyit láttat vállalati dokumentumaiból, amennyit feltétlenül szükségesnek érez, a többi információ láthatatlan az illetéktelen felhasználók számára. A valós idejű kontroll gyakorlásában 24 órás online hozzáférés, többszintű jogosultságkezelés és intelligens eseménynaplózás is segíti őket" - emeli ki Taivainen Krisztián. (Jelentősen csökkenthető az adatfeldolgozási munkákra fordított idő és költség egy a komputerintelligenciát és a humán erőforrást összekapcsoló rendszerben.)

Jogi háttér

A hazai jogszabályi környezet nem ösztönzi, de nem is különösen akadályozza a távmunka terjedését - nyilatkozta a Computerworldnek Nagy Péter ügyvéd. A Munka Törvénykönyve alapos útmutatással szolgál a távmunka jogi szabályozásával kapcsolatban. A távmunka végzésről csak írásban lehet megállapodni, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ha a munkáltató szóban engedélyt ad a munkavállalónak arra, hogy a munkáját - a munkaszerződés módosítása nélkül - otthonában lássa el, az nem minősül távmunkának. A feleknek meg kell állapodniuk számos olyan pontban, amely távmunka hiányában nem merülne fel. Ezek közé tartozik a kapcsolattartás a munkáltatóval, valamint a költségek elszámolása, azok viselése. Fontos lehet továbbá a jogviszony során, hogy a munkavégzéskor keletkezett adatok védelméről a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ki kell emelni még, hogy a munkavégzéshez és a kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen eszközöket a munkáltatónak kell biztosítania. Ezeket tekinthetjük többletjogoknak is, de sokkal inkább fakadnak a távmunka jellegéből.

Az adozona.hu ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy a törvény külön említést tesz a kismamák foglalkoztatásának lehetőségeiről és feltételeiről. Terhességi gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj folyósításának tartama alatt nem szabad dolgozni, viszont a gyermekgondozási segély mellett lehetővé teszi a jogszabály a keresőtevékenység folytatását. A családtámogatási törvény szerint a gyes-ben részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. Ezt követően heti harminchat órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat a szülő, vagy időkorlátozás nélkül, amennyiben a munkavégzés az otthonában történik. Otthoni munkavégzésnek minősül például a távmunka, a megbízás vagy a vállalkozási tevékenység. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében annyi különbség van, hogy egyéves kor után időkorlátozás nélkül dolgozhat az érintett szülő. Ez a könnyítés azért is indokolt, hiszen ebben az esetben a gyes a gyermek 10 éves koráig is járhat.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo