Ha tudjuk, mit akarunk, lesz hozzá eszköz

A kisvállalkozásoknak sokszor hasonló kihívásokkal kell ma megküzdeniük informatikai fronton, mint a nagyobb cégeknek. De szerencsére a legtöbb esetben a megoldások is ugyanúgy rendelkezésre állnak. De hogyan kezdjük használni őket?

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: FreeDigitalPhotos.net/ddpavumba

A mobilitás térnyerése, az, hogy ma egy átlagos felnőtt 4,4 eszközzel kapcsolódik az internethez, jelentős mértékben megváltoztatta a cégek életét is – mondja Vass Gábor, a Microsoft vállalati és partnerkapcsolati igazgatója. Az ellen is kár küzdeni, hogy a közösségi média térnyerésével  (amelyet a magyarok 80 százaléka használ napi kommunikációra) a munka és a szórakozás a korábbinál jobban összekapcsolódik, és muszáj lesz megtanulni a „big data” kifejezést még a legkisebb cégeknek is.

– Kezelni kell a megváltozott világból adódó biztonsági kockázatokat, fel kell készülni arra, hogy a dolgozók egyre inkább a saját eszközeiken, sőt, ha lehet, távmunkában szeretnék ellátni a feladataikat. (Ezt mutatja a Microsoft friss kkv-felmérése is.) Muszáj lesz haladni a korral, hiszen a munkaerőpiacon most megjelenő Y generáció számára már a „szexi informatika” döntő szempont egy munkahely vonzósága szempontjából. Ugyanakkor a változások, ha más szempontból nézzük, hatalmas lehetőségeket is feltárnak a cégek szempontjából.

Mik a legfontosabb lehetőségek, amiért érdemes haladni a korral?

– A legjelentősebb változás, hogy a kisebb cégek számára is elérhetővé váltak a korábban nagyvállalati technológiák. Vagyis ugyanazokra a kihívásokra már a kkv-k is a nagyokhoz hasonló eszközökkel adhatnak válaszokat. Ha csak a bigdata-jelenséget nézzük, a nagy cégek korábban külön részlegeket dolgoztattak, amelyek kinyerték az ugrásszerűen megnövekedett adatdömpingből az üzletileg hasznos információkat, és kimutatásokat készítettek. Ma viszont, mivel mindez egy fejlett vállalatirányítási szoftverrel is megoldható, a kicsik éppúgy kihasználhatják a rendezett információ jelentette üzleti előnyöket. (A cégek nyolcvan százaléka úgy véli, akár már középtávon profitálhat az eddig feldolgozatlan komplex adatmennyiségből.) Ha a pénztárcánk szempontjából is nézzük a kérdést, nagyon fontos például, hogy az új, felhő alapú technológiák révén jelentősen csökken a szükséges beruházások mértéke. Korábban sok cégnek, bár változó informatikai kapacitásra volt szüksége (mondjuk mivel csak nyáron vagy épp karácsonykor volt kiugró a forgalom), mindig a legnagyobb szükséglethez igazodva kellett kialakítani az infrastruktúrát. Ma lehetőség van arra, hogy csak akkor fizessünk ezért, ha valóban szükség van rá az üzletmenethez. A szezonban felvett pluszmunkások számára beruházás nélkül kialakítható a munkakörnyezet, akár saját telefonmellékkel.

Nem az számít, hogy engedik-e
A munkáltatók egy része igyekszik nem tudomást venni arról, hogy a kollégák használják saját eszközeiket is a munkában. Pedig rosszabbul járunk, ha szembe megyünk a trenddel. Ha a BYOD tudatosan megy a cégben, az adatok nagyobb biztonságban lesznek és kisebb zűr okoz majd például egy eltűnt telefon. Fontos észrevenni, hogy az informatika demokratizálódásával a munkavállalók maguk fogják megoldani, hogy távolról is hozzáférjenek az adatokhoz, vagy dolgozhassanak a kedvenc laptopjukon akkor is, ha ezt a cég elvileg nem engedi. Ha pedig így van, mindenki jobban jár, ha a céges adatokat nem egy nyilvános, ingyenes tárhelyre tölti fel a kolléga – azért, hogy hatékonyabban dolgozhasson.
De hogyan lehet eldönteni, hogy mi az, amire tényleg szükségünk van?

– Az informatikai szolgáltatók dolga, hogy el tudják magyarázni a cégvezetőknek, hogy az informatika nemcsak költséghely, hanem lehetőség is. A kisvállalkozások többségénél az első számú vezető dönt informatikai kérdésekben, akit nem a technikai adatok, hanem az üzleti lehetőségek érdekelnek. Sok esetben pedig a hatékonyság növeléséhez nincs is szükség fejlesztésre, a meglévő eszközök megismerésével, tudásának kihasználásával már jelentős előrelépés érhető el.  Egy jegyzetelő alkalmazással például – ami minden okostelefonon elérhető – könnyedén megosztott dokumentumokat hozhatunk létre, így nem telik idő azzal, hogy a megbeszélés után le kell diktálni az érintett kollégáknak, mi a feladat. Elkerülhetőek a félreértések, pontatlanságok, és akár már akkor elindulhat az operatív munka, amikor a jegyzetet készítő még fel sem állt a megbeszélésről.

A lényeg, hogy józan paraszti ésszel átlássuk, mit ér majd nekünk a fejlesztés. Többet értékesítek, ha az üzleti ebéd közben eléri a kolléga a CRM rendszert? Ha igen, megéri. Egy szarvasmarhákkal foglalkozó kisvállalkozó partnerünk például az állatok vízadagolásához vezetett be egy mobil eszközről vezérelhető rendszert. Azzal, hogy a gazdának nem kellett napjában többször kimennie az állatokhoz, jelentős időt takarított meg, a pontos vízadagolásnak köszönhetően viszont 15 százalékkal növelték az állataik tejhozamát. Hogy egy adott cégben éppen mi az, ami ilyen eredményt tudhat, azt a vezető látja a legjobban. A lényeg, hogy tudja, milyen eredményt vár el, és lesz hozzá eszköz.

Ha valaki a fejlesztés mellett dönt, mik a legfontosabb lépések?

– Az első lépés mindig az, hogy tekintsük át a meglévő lehetőségeket. A kisvállalkozások 32 százaléka még mindig XP operációs rendszert használ, aminek a támogatása megszűnt. Régen csörögnie kellene a vészcsengőnek, de szakember hiányában sajnos sokan nem látják, hogy érdemes váltani. Ez pedig például alapvető lenne, sőt, ha körültekintő a fejlesztés, jelentős előnyöket érhetünk el vele.

A pénz beszél
Nem feltétlenül kell hatalmas beruházásokban gondolkodni ahhoz, hogy érezzük a modern technológia előnyeit. Egy közös munkát lehetővé tevő szoftvercsomag havi ötezer forint körüli nagyságrendben elérhető, ha profi tabletet is szeretnénk hozzá pár tízezres nagyságrenddel kell számolni, és nem a cégnek kell foglalkoznia a szerviz és amortizáció problémáival – mondja a szakember.
A beszerzéseket várhatóan a új uniós pályázati ciklusban több pályázat is támogatja majd, forrás tehát elvileg lesz – ha tudjuk, hogyan akarjuk az üzlet fejlesztésére fordítani az informatikát.
Fel kell mérni a rendelkezésre álló eszközöket és azt, hogy ezeket mire használjuk. Racionalizáljunk! Véleményem szerint a legtöbb esetben két eszköz – egy okostelefon és egy laptopként használható tablet – elegendő a legtöbb cégvezető számára. Sokan alábecsülik ezek képességeit, és leginkább tartalomfogyasztásra használják, pedig már gond nélkül futnak rajtuk a vállalatirányítási rendszerek is. Azt tanácsolom, bármi mellett is döntünk, maradjunk minden eszközzel egy rendszerben! Az eszközök átjárhatóságát és összekapcsolhatóságát csak így lehet teljes mértékben kihasználni.

Nagyon fontos téma az adatbiztonság. A felmérésünk eredményei szerint a céges képek nagyságrendekkel jobban elavultak, mint a felhasználók otthoni eszközei. Ez rossz tendencia! Végig kell gondolni, hogy mennyit érnek a gépeken lévő adatok, és könnyen belátható, hogy bőven megéri foglalkozni a biztonsággal – ezen a területen pedig mostanra szintén a legnagyobb vállalatokat védő technológiák is elérhetőek szolgáltatásként a kis cégek számára is. Ha valaki ezt akarja, az adatait úgy kezelik majd, mintha a cége egy világméretű multicég lenne.

Sokan még mindig tartanak a felhőtől, attól, hogy az érzékeny céges adatok helyét nem ismerik biztosan.

– Az emberek általában félnek a változásoktól. Amikor még mindenhol fúrt kutak adták a vizet, valószínűleg elképzelhetetlen volt, hogy egy láthatatlan központból, vezetéken érkező víz jobb és biztosabban elérhető lesz. Hasonló a helyzet a saját gépekkel és a felhővel is. Ugyanakkor, a fenti analógiánál maradva, bár az esetek nagy részében a vezetékes víz minden szempontból előnyösebb, nem kell minden jó kutat betemetni. A különösen érzékeny adatokat tárolhatja akár külön, egy saját szerveren is a cég. A felhő nem megoldás mindenre, de ahol hatékony, ott érdemes kihasználni.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo