Jön az Amazon és a Tesco! Robbanás előtt a online piac

Az Amazon és a Tesco belépése a hazai 180 milliárdos e-kereskedelem piacára felpezsdítheti a forgalmat. A magyarok jellemzően inkább offline boltokban vásárolnak még, míg nyugaton már elterjedtebb az online vásárlás. Ez a trend hamarosan kialakulhat nálunk is.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Óriási fejlődés előtt áll a hazai online kereskedelmi szegmens, elsősorban két új nagy szereplő, az Amazon és a Tesco belépésének köszönhetően. A brit áruházlánc webáruháza 2013 első felében indul el, első körben Budapest és vonzáskörzetében, de az év hátralévő részében országosra bővül. „Körülbelül húszezer árucikkel indulunk, elsősorban élelmiszerekkel”– mondta Pálfalvi Márta, a Tesco vállalati kapcsolatokért felelős menedzsere a GazdaságTV-nek. A rendszer klasszikus webáruházként működik, a kiválasztott árukat a Tesco fix áron házhoz szállítja. Az Angliában már sikeresen működő házhoz szállítás így nálunk is elérhetővé válik, Csehország, Szlovákia és Lengyelország után.

Van még fejlődési lehetőség az e-kereskedelemben - kép: SXC

A 2013-as év e-kereskedelmi szempontból talán legfontosabb híre, hogy várhatóan az idén érkezik hazánkba az Amazon.com online kereskedelmi portál is. A világszerte legnagyobbnak számító webshop jelentőségét jól mutatja, hogy a portál tavaly november 26-án több mint 25 millió terméket adott el egyetlen nap alatt, másodpercenként több mint 300 terméket adott el.

Átalakul a márkák megítélése

Az Egyesült Államokban az Amazon online kereskedelmi portál egyetlenegy offline bolt nélkül megelőzte a WalMart áruházláncot a márkaérték ranglistán, ez mutatja, hogy a fejlettebb országokban már nem annyira fontos az offline jelenlét” – vélte Dunder Krisztián internetes szakértő a GazdaságTV-nek adott interjújában. A szakértő kiemelte, hogy Magyarországon ezzel szemben a legtöbb cég offline eladási pontokat is fenntart, mert bizonyos vásárlói rétegek szemében csak így válhat komollyá a márkája. Még ha van is hagyományos értékesítési hálózat, minden további nélkül elképzelhető, hogy néhány év múlva már szükségtelenné válik, vagyis a kiskereskedelem jelentős része az online szektorban bonyolódik majd.

„Az online kereskedelem hazai piaca mintegy 180 milliárd forint értékűre tehető, ez alig 2-2,5 százaléka a teljes hazai kereskedelmi forgalomnak, tehát bőven van még növekedési potenciál a szegmensben. Biztos, hogy bővülni fog a piac, a jelenleg piacvezető szereplők ugyanúgy növekedhetnek a jövőben, mivel a belépő új, nagy szereplők, mint az Amazon és a Tesco további piacbővülést fognak eredményezni” – hangsúlyozta Dunder Krisztián. A Tesco például rengeteg offline vásárlóval rendelkezik, így sok százezer új fogyasztóval bővítheti a hazai piacot.

Mit nekünk Amazon!

A hazai webáruházak többsége nem tart a "nagyfiúktól". Mint a Piac&Profit korábban megírta, az online boltok harmada úgy gondolja, hogy üzlete egy nagyobb versenytárs piacra lépésével veszélybe kerülne. 37 százalékuk szerint nem változna semmi, 9 százalékuk pedig úgy véli, az új konkurencia akár vállalkozása növekedését is elősegíthetné. A válaszadók nagyrészt egyetértenek, hogy a tisztességes piaci verseny érdekében szükség lenne egy független minőségbiztosítási rendszer kialakítására, ami mind a becsületes kereskedőket, mind pedig a vásárlókat védi. A nagy webshopok 67 százaléka vélekedik így, a közepes webshopoknál 69 százalék, a kis boltoknál 73 százalék volt az arány. A piaci szereplők készséges kezdeményezői az önszabályozásnak, ezt bizonyítja az Olcsobbat.hu legutóbbi felmérése is, melyen titkos próbavásárlásokkal 117 hazai webáruház megbízhatóságát vizsgálták. A webshopok nagy többsége átment a teszten: 89 százalékuk kapta meg a „100 százalékosan megbízható bolt" minősítést.

A fogyasztó becserkészése

A boltok jelentős része szerepel legalább egy ár-összehasonlító oldalon. 22 százalékuk használ külön eszközt arra, hogy a vásárlók figyelmét magára irányítsa. A webshopok 81 százaléka figyeli, honnan érkeznek a látogatói. A vásárlók 32 százaléka a Google keresőjéből kattint át, a látogatások többségét azonban nem fizetett hirdetések, hanem egyszerű találatok generálják. A látogatók szintén 32 százaléka a legnépszerűbb ár-összehasonlító oldalakról érkezik, ez az arány megoszlik a három legnagyobb oldal között. Jól működik a fizetett (PPC) Google hirdetés is, mely a fogyasztók további 10 százalékát tereli a boltokba.

Felpöröghetnek a webshopok – Jön a fapados csomagküldés
300 millió eurós, egész Európát felölelő befektetési programja részeként a lengyel Integer.pl csoport 300 önműködő csomagküldő terminált helyez üzembe Magyarországon, amellyel a nap 24 órájában az év 365 napján elérhetővé válik az automatizált csomagküldő szolgáltatás. Az Integer.pl csoport a magyar csomagszállítások volumenének növekedésére számít, és partnereket keres tervezett fejlesztésének megvalósításához. A magyar postai piac éves volumene megközelíti a 8,5 milliárd forintot, amelynek 80 százaléka a vállalkozások közötti forgalomból származik.
A hírlevelek és a közösségi média forgalomirányító hatása szinte megegyező, mindkét helyről 4-4 százalék érkezik az online shopokba. A mobilok, okostelefonok és a kuponos oldalak népszerűségét figyelembe véve meglepő, milyen kevés látogatást eredményeznek ezek a platformok: a vásárlók csupán 1-1 százalékát hozzák be a boltokba.

Van még hova növekednie a fogyasztói bázisnak

A magyar fogyasztók 8 százaléka tervezi, hogy online vásárol élelmiszert és italt a következő fél év során, ez egyharmados növekedés két év alatt – derül ki a Nielsen piackutató vállalat felméréséből. Magyarországon a tavalyelőtti 66-tal szemben az idén a fogyasztók 54 százaléka tervezi, hogy online vásárol valamilyen árucikket vagy szolgáltatást a következő hat hónap során. A globális átlag 85, az európai pedig 78 százalék. Élelmiszer online vásárlását 8 százalék tervezi Magyarországon, ami egyharmados növekedés. Világszerte a fogyasztók 26 százaléka szerezne be online élelmiszert és italt, ami 44 százalékos emelkedés két év alatt. Az európai átlag 14 százalék. A felmérés szerint míg világszerte a válaszadók átlag 61 százaléka tájékozódott élelmiszer vásárlása előtt az interneten, addig Magyarországon 46 százalék.

Magyarországon egyébként az interneten vásárlók között legnépszerűbb a könyv és az újság, ugyanakkor az online beszerzést tervezők aránya e cikkeknél 40 százalékról 20-ra csökkent kétéves összehasonlításban. Tavalyelőtt utazással kapcsolatos szolgáltatásokat a megkérdezettek 15 százaléka szándékozott igénybe venni, az idén pedig 14 százalék. Szintén csökkenő trendet tapasztaltak a piackutatók a magyar fogyasztók körében az öltözködéshez szükséges cikkek tervezett online vásárlásánál, a mobiltelefon vagy a tartozékok beszerzésénél, szórakoztató rendezvényekre szóló jegyek vételénél és számítógép vásárlásánál is.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo