Amikor 2008-ban bekerült az áfatörvénybe az e-számlázás szabályozása, (a szabályozásról itt olvashat részletesebben) minden akadály elhárult az elől, hogy az erre predesztinált cégek - elsősorban a különböző online szolgáltatók, ahol a cég nem kerül fizikai kapcsolatba a fogyasztóval - akár széles körben is áttérjenek erre a számlázási módszerre. Valamilyen rejtélyes okból azonban 2012. január 1-től úgy módosult a törvény, hogy ezentúl a számlakibocsátónak előzetes hozzájárulást kell kérnie a befogadótól ahhoz, hogy a számlát elektronikusan állítsa ki. A szabály önmagában semmilyen akadályt nem jelent, hiszen egyrészt az előzetes hozzájárulás egyszerű ÁSZF-módosítással elintézhető, másrészt az e-számlázáshoz - ha a felek között eleve nem online a kapcsolat - amúgy is el kell kérni a befogadó email címét. A visszalépés inkább kommunikációs jellegű - írja blogjában Kis Ervin Egon, az Elektronikus Kereskedelmi Szövetség elnöke. Véleménye szerint ezzel a módosítással a jogszabály mintegy megbélyegezte az e-számlát, és egyúttal lovat adott a papírhegyek tetején szocializálódott ortodox könyvelőtípusba tartozók alá, akik amúgy is minden ilyesmitől rettegnek. (Nem egy olyan emberrel találkoztam, aki azt mondta, azért nem jó neki az e-számla, mert a könyvelője nem fogadja el!) Persze az ügyön nem a könyvelők, hanem a posta veszítheti a legtöbbet, hiszen a papíron történő magánlevelezés és karácsonyi képeslapküldözgetés lényegében kihalt, így postán szinte már csak számlák utazgatnak, némi hivatalos levelezgetés mellett.
Hazai helyzet
Pedig az e-számla mindenki számára előnyös. A vállalatok hagyományos számlakezelési költségeik 60%-át megtakaríthatják az egyre terjedő elektronikus számlázásra való áttéréssel, jelentős anyagi és emberi erőforrásokat felszabadítva ezzel fő üzleti tevékenységeik számára. (Az e-számláról bővebben itt olvashat.) Egy itthoni, ez évi becslés szerint éves szinten kb. 600 millió papír alapú számla mellett csupán 12- 15 millió elektronikus számla készül. Ez 2-3 %-os penetrációs jelent. Ami változást hozhat, hogy a törvény jövő évi tervezett változtatásának köszönhetően 2013-tól minden belföldi áfa alanynak összesítő jelentést kell készítenie, hasonlóan a már megszokott uniós áfa jelentésekhez. Az új belföldi jelentéskészítés nagyságrendileg 1,68 millió adóalanyt érint papíron, rengeteg papírmunkát és többletköltséget a vállalkozásoknak.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy Magyarországnak legkésőbb idén decemberig kell átvennie azt az EU számlázási irányelvét, amely liberalizálja az elektronikus számlázás technikai követelményeit, akkor nagy valószínűséggel jövő évtől a jelenlegi alig 2-3 %-os penetrációról többszörösére ugrik az e-számlázás. Segíthet az is, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vizsgálja annak a lehetőségét, hogy meghatározott körben ösztönözze, sőt bizonyos esetekben akár kötelezővé is tegye az e-számlázást. Ez elősegíthetné az adózók gazdasági tevékenységének átláthatóbbá tételét, költséghatékonyabbá is teszi azokat valamint hosszabb távon adminisztrációcsökkenést is eredményez az adózói oldalon azzal, hogy csökkenek a bizonylatok megőrzésének költségei.
Vannak eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a cégek már most is kezdik felismerni az e-számlázás nyújtotta lehetőségeket. A Számlázz.hu Kis által hivatkozott eredményei a szakembernek is igen kellemes meglepetést jelentettek. A cég az üzleti terv első verziójában nagyon visszafogottan mindössze 4%-nyi e-számla előfizetővel és - mondván, hogy ők sem csak e-számlákat fognak kiállítani - 3%-os e-számla aránnyal számoltak. Ehhez képest az első 12 hónapban az előfizetők közel 15%-a választotta a 6 Ft-os e-számla kiállítást lehetővé tevő e-számla csomagot, és - ami ennél is sokkal megdöbbentőbb adat - az összes kiállított számla 24%-a volt e-számla. Ráadásul úgy, hogy a tervezettnél kétszer több számlát állítottak ki a felhasználók, így összességében az e-számla kiállítás tizenhatszorosa lett a tervben szereplőnek. Persze ez nem jelenti azt, hogy az e-számla terjedése országosan ilyen mértékű lett volna, csupán az derül ki belőle, hogy a Számlázz.hu-nak sikerült egy meglehetősen innovatívan gondolkodó ügyfélkört elérnie - hangsúlyozza a SzEK.org elnöke. Mégis fontosnak tartja, hogy egy alapvetően a mikrovállalkozásokat és a kkv-szektort megcélzó szolgáltatónál ilyen jelentős sikert tudott elérni az elektronikus számlázás, hiszen első blikkre mindenki azt gondolta, hogy csak a nagy cégekre lehet eleinte számítani. Ám úgy tűnik, azzal, hogy a bankok, biztosítók, közüzemi- és távközlési szolgáltatók, felismervén az óriási megtakarítási lehetőséget, ügyfeleik tízezreit kezdték az e-számlára rábeszélni, egyúttal mindenki más számára is utat nyitottak afelé, hogy ezt a számlázási módot alkalmazzák.
