A globális adatközponti forgalom közel háromszorosára, 3,1 zettabájtról, 8,6 zettabájtra nő 2018-ra. Ez az adatmennyiség nagyjából megfelel annak, mintha a világ valaha készített összes filmjét (ami megközelítőleg 500 ezer), illetve televíziós műsorát (megközelítőleg 3 millió) 250 000 alkalommal streamelnék 4K felbontásban – derül ki a Cisco Cisco® Global Cloud Index (2013 – 2018) című előrejelzéséből.
Az adatközpontok forgalma Nyugat-Európában 2018-ra eléri majd az 1,3 zettabájtot évente, 20 százalékos összesített éves átlagos növekedési arányt (CAGR) produkálva. Kelet-Közép Európában az adatközpontok éves forgalma 2018-ra 28 százalékos éves átlagos növekedés mellett várhatóan 640 exabájt lesz, szemben a 2013-as 190 exabájttal.
Az adatközponti forgalom 76 százalékát a felhő alapú adatforgalom teszi majd ki 2018-ra. Kelet-Közép Európa felhőalapú adatforgalma 2013 és 2018 között várhatóan 39 százalékos összesített éves átlagos növekedési arányt (CAGR) produkál, amely a közel-keleti és az afrikai régió után (54% CAGR) a második legnagyobb növekedési ráta. Bár a felhőszolgáltatások esetében sok szó esik a nyilvános felhőkről, a felhőalapú forgalom 70 százaléka még 2018-ban is a privát felhőkben fut majd.
A vezetékes és mobilhálózatok teljesítményét vizsgálva, a felhő alapú megoldások bevezetésére kész országok száma folyamatosan nő. Míg tavaly 79 ország felelt meg a legmagasabb szintű felhőszolgáltatások bevezetési követelményeinek, idén már 109 ország teljesítette a kritériumokat.
A legjobb vezetékes hálózati teljesítményt elérő országok 2014-ben (ábécé sorrendben): Hollandia, Hong Kong, Japán, Korea, Luxemburg, , Románia, Svédország, Svájc, Szingapúr és Tajvan. A legjobb mobilhálózati teljesítményt elérő országok 2014-ben (ábécé sorrendben): Ausztrália, Belgium, Dánia, Kína, Katar, Korea, Luxemburg, Omán, Új-Zéland és Uruguay.
A kelet-közép európai átlaghoz hasonlóan, a magyar vezetékes hálózati feltételek is megfelelnek a fejlett felhőalkalmazások szintjének, azonban a feltöltési sebesség a régió átlagánál alacsonyabb, így ezen a területen további fejlesztésekre lehet szükség. A mobilhálózatok esetében Magyarország a régió átlagát meghaladó értékekkel rendelkezik. A letöltési sebesség magasabb az átlagnál, a feltöltési sebesség a régió középértékének közel duplája, a késleltetés pedig jelentősen alacsonyabb értéket mutat, mint a régiós átlag.
