A G DATA figyelmeztetése szerint mindennapos esetnek számít, hogy a felügyelet nélkül tabletező gyerekek kisebb-nagyobb összegeket költenek a szülők bankkártyájáról különböző virtuális termékekre, például a játékok kiegészítőinek megvásárlására. Kiugró esetek is történnek, egy gyermek 2015 karácsonyán például közel 1,6 millió forintot költött a Jurassic Park játékban különböző dinoszauruszokra. Miután a sajtó nyilvánosságához fordultak, az Apple ebben az esetben megtérítette a szülőknek a keletkezett kárt – noha nem lett volna köteles.
Drága az ingyenes
Az üzleti modell közismert: maga a játék fizetés nélkül letölthető, freemium-nak nevezik. Ha azonban újabb karaktert szeretnénk vásárolni, vagy gyorsabban szeretnénk előrehaladni a játékmenetben, akkor a zsebünkbe kell nyúlni. És néha elég mélyen. Egy 2016-os német felmérés eredményei szerint a 6‒13 éves gyermekek negyede naponta vagy szinte naponta játszik okostelefonon, 29 százalékuk pedig hetente többször. Ez elég nyomós érv arra, hogy a szülők közelebbről is megvizsgálják, milyen alkalmazással és hogyan játszanak a gyerekeik.
Amikor a Google Play vagy Apple App Store áruházakból vásárolunk, vagy csak letöltünk egy ingyenes játékot, akkor meg kell adnunk egy érvényes bankkártya adatait is. Tanulva a korábbi esetekből, az Apple App Store-ja alapból úgy van beállítva, hogy a vásárlásokhoz és alkalmazásokon belüli vásárlásokhoz mindig kérjen jelszót. Ezen azonban – felelőtlenül – könnyíteni tudunk, ha beállítjuk, hogy a jelszó megadása után az áruház 15 percig ne kérje azt újra. Ha az eszköz nem kéri a jelszót, de már eltárolta a bankkártya adatait, a gyerek könnyen vásárolhat újabb játékokat vagy játékkiegészítőket anélkül, hogy a következményekkel tisztában lenne.
Beszélgessünk el gyermekünkkel, és kövessük figyelemmel, hogy milyen játékokat kedvelnek, játszanak. Nyugodtan üljünk le, és játszunk együtt egy-egy menetet, így nemcsak megismerjük a játékot, de ez a beszélgetés elkezdésére is alapot biztosít. Vizsgáljuk meg az internetes áruházak alapbeállításait, és tegyük kötelezővé, hogy minden egyes vásárlás csak jelszó megadása után történhessen meg – a jelszót pedig tartsuk meg magunknak.
Ha már nagyobb a gyermekünk, akinek saját készüléke van, beszéljük meg vele az internetes vásárlás kérdését. Ha lehet, a gyerek készülékének regisztrációjakor egy szinte üres bankkártya adatait adjuk meg – a rendszer nem ellenőrizni, hogy van-e pénz a kártya mögött. Ha a gyerek virtuális játékokra szeretné költeni a zsebpénzét, vásároljunk neki Google Play vagy Apple App Store ajándékkártyát – így biztosra mehetünk, hogy csak a rendelkezésére álló összeget költi el.
A G DATA arra hívja fel a figyelmet, hogy segítséget jelent, ha a gyerekek által használt telefonokra és tabletekre egy biztonsági alkalmazást telepítünk. Ilyenre Android operációs rendszeren a vírusvédelem miatt is szükség van, de emellett beállítható, hogy a gyerek mennyi ideig használhatja a telefont, és az egyes alkalmazások – például az áruház vagy a játékok – megnyitását is jelszóhoz köthetjük. Nem a vásárlások, hanem a gyerek biztonságát növeli a védelmi szoftverekben megtalálható pánikgomb is. Ennek megnyomása után a telefon az aktuális GPS koordinátái mellett egy előre meghatározott szöveget küld a beállított telefonszámokra.
