Múlt pénteken szabadult el a WannaCry zsarolóvírus, amely egy Microsoft-sebezhetőséget kihasználva terjed a hálózatokon. Titkosítja a fájlokat, és a zsarolóüzenet szerint csak bitcoinban kifizetett váltságdíj fejében bocsátja azokat újra az áldozatok rendelkezésére. Mára már összesen több százezer fertőzött eszközről számoltak be a világ több mint 150 országában, köztük Magyarországon is. A kártevő számos különféle szektorban megbénította vagy lelassította a működést, az egészségügytől kezdve egészen az autógyártásig - olvasható a Novell közleményében.
A frissítés nem megy egyik napról a másikra
A ransomware az EternalBlue kódnéven ismert sebezhetőséget használja ki, amelyre a Microsoft már 2017 márciusában kiadta a hibajavítást. A vírus ennek ellenére azért szedhetett rengeteg áldozatot, mert sok vállalatnál még nem telepítették a frissítést.
A mindennapi munkához egy-egy szervezetnél számtalan különféle rendszert és szoftvert használnak, amelyekhez napi szinten érkeznek hibajavítások. Ezeket az informatikai szakemberek először tesztelik, hogy a frissítés után is valóban megfelelően működnek-e a megoldások. Majd telepíteniük kell a javítást minden egyes rendszeren és végponton, ahol az adott szoftvert használják. Mindez időigényes feladat, ráadásul a működésben is kiesést okoz. Ezért számít bevett gyakorlatnak, hogy a szervezeteknél nem gondoskodnak azonnal a patchek kiosztásáról. Ezzel viszont a biztonságot áldozzák fel az időtakarékosság és az üzletfolytonosság oltárán, amint arra a WannaCry esete is rávilágított.
Céleszköz a naprakész szoftverekért
Léteznek azonban olyan automatizált javításkezelési megoldások, amelyek megkönnyítik a hibajavítások kezelését, a vállalatok automatizáltan telepíthetik a hibajavításokat, az ilyen szoftverek ráadásul a munkaállomások állapotáról is képesek átfogó jelentést készíteni, illetve a biztonsági kockázatok elemzésére is alkalmasak.
