Komoly felhördülést váltott ki, hogy Donald Trump április 3-án minden különösebb felhajtás nélkül aláírta az amerikai internetszolgáltatók adatkezelésére vonatkozó új jogszabályt. A sokat vitatott törvény lehetővé teszi az Egyesült Államokban működő internetszolgáltatóknak, hogy előfizetőik teljes böngészési előzményét gyűjthessék, tárolhassák, elemezhessék, és akár el is adhassák azt harmadik félnek, például webáruházaknak, marketingügynökségeknek vagy akár gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozó óriásvállalatoknak – olvasható a Mazars közleményében.
Komoly anyagi terhet jelenthet ez a középvállalatoknak is
Az Európai Unió egy év múlva, 2018. május 25-én életbe lépő, az amerikai szabályozással koncepcionálisan szembehelyezkedő (679/2016-os) adatvédelmi rendelete ezzel szemben új szintre emeli az uniós polgárok személyes adatainak védelmét, komoly adminisztrációs és anyagi terhet róva ezzel a személyes adatokat is kezelő közepes és nagyvállalatokra. A rendelet Magyarországon is automatikusan érvénybe fog lépni.
A személyes adatok köre igen tág: sok más egyéb mellett a név, a születési és egészségügyi adatok, bankszámlaszám, jövedelem, helymeghatározó adat (GPS), e-mail cím, telefonszám, levelezési cím, de akár egy közösségi oldalon található profilra mutató link és az IP cím is annak számít.
Kiss Dániel, a Mazars információbiztonsági szakértője hozzátette: „A cégek egy részének már az is kihívást fog jelenteni, hogy egyáltalán azonosítsák, milyen személyes adatokat kezelnek jogszerűen dolgozóikról, ügyfeleikről és partnereikről. A személyes adatok azonosítása és lokalizálása ugyanis idő- és energiaigényes feladat az évtizedek során szigetszerűen egymásra épült informatikai rendszerekben.”
A nagyobb vállalatoknál célszerű az érintett szakterületek képviselői, jogászok, informatikusok bevonásával külön felkészülési projektet indítani. Korántsem ritka eset ugyanis, hogy olyan személyes adatokat is kezel a vállalat, melyről a vezetés vagy a vállalat jogásza nem is tud, ugyanakkor a vállalati hierarchia alsóbb szintjén dolgozó adatfeldolgozó munkatársak számára az teljességgel természetes.
Ha az ilyen adatkezeléseket nem azonosítjuk, az Damoklész kardjaként fog lebegni a cégvezetés feje felett, hiszen egy adatvédelmi incidenst követő vizsgálat során kiszabott bírság akár az adatvédelmi projekt költségének többszörösére is rúghat. Az 679/2016. rendelet értelmében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal által kiszabható bírság maximális összege 20 millió euró, vagy a teljes éves árbevétel 4 százaléka – a kettő közül a magasabb összeg.
Nem halaszthatjuk tovább a szükséges lépéseket
A cégvezetők nem kerülhetik el, hogy felmérjék vállalkozásuk információbiztonsági érettségi szintjét, számba vegyék a meglévő technikai és szervezeti védelmi megoldásokat. Figyelniük kell arra is, hogy milyen felhő alapú informatikai megoldásokban tárolunk személyes adatokat, hiszen az új rendelet a személyes adatok harmadik (EU-n kívüli) országba való továbbításával kapcsolatban rendkívül szigorú követelményeket fogalmaz meg.
Ha eddig nem tettük volna meg, most már nem halaszthatjuk tovább a weboldalunk biztonságosabb, https kapcsolatának kiépítésének feltételéül szolgáló SSL tanúsítvány megvásárlását sem. Ez kötelező elem akkor, ha weboldalunk személyes adatokat kezel (például jelszavas bejelentkezés szükséges), de egy átlagos bemutatkozó weboldalnál is előnyös, hiszen a népszerű keresőoldalak is előbbre sorolják a biztonságos webhelyeket.
„Számos okunk van tehát arra, hogy ne halasszuk az utolsó pillanatra a felkészülést, és ne akarjuk a legolcsóbb megoldásokkal megúszni – tette hozzá Kiss Dániel. A profi felkészüléssel nemcsak a bírságokat kerülhetjük el, de cégünkről is a megbízható, komoly vállalat képét sugározhatjuk kifelé. Olyan vállalatét, amely prioritásként kezeli és védi ügyfeleinek a kiberbűnözők számára is egyre értékesebbé váló személyes adatait.”
