A most 86 éves Klapka György neve fogalom a magyar vállalkozói világban. Táncosként indult, de volt élete során szinte minden, a pékségben végzett munkától az embercsempészig. Sikerességéhez kétség sem fér, ugyanakkor az is biztos, hogy sok mindenhez máshogy közelít, mint a többség. A milliárdos vállalkozó legenda a Marketing Commando konferenciáján mesélte legjobb sztorijait, amiből minden vállalkozónak van mit tanulnia.
Mint mondja, a sikerhez leginkább szorgalomra és nyitottságra van szükség. „ Lusta zsenivel még sose találkoztam” – monda. A szorgalom a siker legfontosabb eleme. Lehet bármilyen jó az ötlet, mindig van másik. A lényeg, hogy nagyon sokat kell dolgozni rajta, hogy sikeres legyen.
Klapka a mai napig dolgozik, személyesen beszélget el minden alkalmazottal, aki a céghez kerül. Legendák keringenek a jutalom luxusnyaralásokról, amivel a kollégákat kényezteti (és a saját zsebéből fizet, hogy ne terhelje rengeteg adó). Mint mondja, ezen nem szabad spórolni. Hosszú távon olcsóbb elégedett és megbízható emberekkel dolgozni, mint amennyit bukni lehet azon, ha „ellened vannak” az alkalmazottak. Különösen, ha félmilliárdnyi ékszert tárol valaki a bolt széjében... A kollégák többsége évtizedek óta nála dolgozik, hisz ugyanis a csapat, a személyes bizalom erejében.
1. „Aki nem tud pénz nélkül pénzt keresni, az pénzzel sem tud.”
Ezt Klapka saját állítása szerint „nyolcvan éve mondja”. Tessék elhinni és ennek megfelelően hozzáállni a vállalkozáshoz. Punktum. (A vállalkozók olykor túlzottan is optimisták lehetnek, de hát ez velejárója a dolognak és nem is baj.)
2. Tanulni, tanulni, tanulni!
Ez a legjobb tanács, amit adhat – fogalmazott a vállalkozó, hozzátéve, ő a mai napig folyamatosan ezt teszi. 20 évvel ezelőtt döntött úgy például, hogy diót fog termeszteni, mégpedig meglehetősen racionális indokokból: kezdeni akart valamit a földjével, amiből 20 év múlva a gyerekeinek haszna lesz. Utánanézve kiderült, hogy a legjobb hozama a meggynek van a gyümölcsök közül, azt viszont azonnal el kell adni, ami kiszolgáltatottságot jelent a kereskedőkkel szemben. „Azt pedig nem szeretem” – fogalmazott Klapka. Így lett a második helyezett dióból a befutó. A sikerhez viszont tanulni kellett, erre külföldön sem sajnálta a pénzt. Most is folyamatosan fejleszt, néhány éve ismerkedett meg egy új technológiával, amit azonnal be is vezetett. Mint mondja, saját pályája a legjobb bizonyíték arra, hogy a tudáson kívül mindent elveszíthet az ember, ez viszont elég ahhoz, hogy bármilyen mélyről újra sikeressé váljon valaki.
3. A reklám hatékony legyen, ne művészi.
Ha hatékonyan eladja a terméket, akkor éppen megfelelő. Az „egyszerűségük” miatt legendássá vált tévéreklámok mellett kreatív ötletek is segítették a hírverést. Mindenki emlékszik a híres táblás reklámra, amellyel aranyüzletét hirdette annak idején. Sokat kritizálták, de eredményességéhez kétség sem férhetett. A „hagyományos mosópor” létrehozása is klasszikussá vált ötlet, beperelhette ugyanis ennek révén az összes, magát ezzel összemérő versenytársat. A pereket persze mind elvesztette (hisz terméke később került piacra, mint ahogy a reklámokban ócsárolták), de ezt nem is tervezte másképp. A hírverés bőven meghozta az üzleti sikert a terméknek. Egyszer egy drága helyszínelő kocsit ajándékozott a rendőrségnek, mindössze azt kérve cserébe, hogy az viselje a reklámját. Persze, hogy hír lett a nagylelkű adományból, ahogy a botrányból is, amikor leszedését követelte a „belügy”. Sőt címlapra került azzal is, hogy hozzájárult, a kocsi maradhat, reklám nélkül is. Bőven megtérült a beruházás.
4. Veszteni tudni kell.
Ha valahol befektetjük a pénzt, de kiderül, hogy az üzlet nem működik, vagy nem úgy, ahogy kéne, felesleges további pénzt dobálni a „lyukas vödörbe”. Rázzuk meg magunkat és nézzünk másik üzlet után! Antikvitás üzlete ruhaboltnak indult, de hamar kiderült, nem lesz nyereséges az ötlet. Még aznap kiürítették a boltot, a teljes árukészletet a Vöröskeresztnek ajánlva fel. A gyors döntéssel néhány héttel később már antikvitás üzletként nyitott meg a helyiség – és működik azóta is, igen eredményesen.
5. Soha ne üzleteljünk olyan országban, aminek nem beszéljük a nyelvét!
A rendszerváltás után Románia hiába kecsegtetett nagy lehetőségekkel – hiszen semmi nem volt, tehát elvileg bármit el lehetett adni, a körülmények és a nyelv ismerete nélkül szinte biztos a bukás. „Mindenki meggazdagodott azon az üzleten akivel dolgoztam, csak én lettem szegény” – fogalmaz a vállalkozó.
