A magyar vállalatok többsége – függetlenül attól mikro, közepes vagy nagy - nincs tisztában a jogszabályi előírásokkal, az alapvető munkavédelmi követelményekkel. A legfőbb szabályozás az úgynevezett munkavédelmi törvény (1993. evi XCIII. tv.), mely meghatározza a munkáltatók es munkavállalóik valamint a hatóság kötelességeit és jogait. Amennyiben a cégnek legalább egy alkalmazottja van, akkor már alkalmaznia kell a Munkavédelmi törvényben (Mvt.) foglaltakat - tehát akkor is, ha csak egyedül vagyunk tagok a Bt-ben! Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
1. A lényeg, hogy legyen szabály
Munkavédelmi szabályzatot a korábbi előírás szerint kötelező volt a munkaadónak készítenie, ma már a munkáltató szabályozhatja különálló dokumentációs rendszerben az alábbiakat:
- Kockázatértékelés
- Munkaköri orvosi vizsgálatok elvégzésének rendje,
- Egyéni védőeszközök használati rendje,
- Munkavállalók munkavédelmi oktatásának rendje,
- Veszélyes gépek, berendezés üzembe helyezési szabályozása, valamint a teljesség igénye nélkül a munkavédelmi es munka-egészségügyi szakembere foglalkoztatásának dokumentációjával.
Kockázatértékelést nem csak a „veszélyes” foglalkozást űző cégeknél kell készíteni, hanem valamennyi, alkalmazottal rendelkező vállalkozás esetében, akkor is, ha csak egy főt és őt is csak napi 4 órában foglalkoztat. Korábban a tevékenység megkezdésétől számított egy éven belül el kellett elkészíteni a dokumentumot, de ez változott ez évtől - most már a tevékenység megkezdése előtt (!) rendelkeznie kell kockázatértékeléssel a vállalkozásnak. Az értékelést háromévente felül kell vizsgálni, de súlyos munkahelyi baleset bekövetkezte esetén azonnal. Ha lényegesen megváltoznak a munkakörülmények, például egy új technológia kerül bevezetésre, szintén új anyagot kell készíteni.
A kockázatértékelés nem ördöngösség, le kell íni benne, melyek azok a körülmények, amelyek veszélyeztethetik a munkavállalók egészségét, testi épségét, és meg kell határozni olyan intézkedéseket, melyekkel a kockázat csökkenthető. (A későbbiekben egy bejegyzésben magáról az elkészítendő anyagról készítek összeállítást, hogy olvasóim maguk készíthessék el az esetleg még hiányzó dokumentumot.)
4. Kötelező oktatás
Dolgozói részére munkavédelmi oktatást kell szerveznie, nem elég azt igazolnia, hogy a munkavállaló részt vett az oktatáson, az oktatás anyagát vissza is kell kérdeznie. A munkavédelmi oktatásokat – a szakma szerint - évente célszerű megismételni, bár jogszabályi előírás nincs erre vonatkozóan – hangsúlyozza Tóth Attila, a Save to Save Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátéve a legfontosabb, hogy az oktatás keretében a munkáltató valamennyi tevékenységre kiterjedően ellássa a szükséges ismeretekkel alkalmazottait. Fel kell készítenie őket a veszélyek felismerésére és arra, hogy mit kell tenniük a veszélyhelyzetben.
A munkavédelmi oktatásnak ki kell terjednie a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeire és jogaira az orvosi vizsgálatok rendjére, az egyéni védőeszközök alkalmazására, a kockázatértékelés eredményeire, a veszélyhelyzetek kezelésére, a gépek, berendezések megfelelő kezelésére, a veszélyes anyagok felhasználására.
Ha egy dolgozó részt vett az oktatáson, akkor nincs a továbbiakban örökre mentesítve ez alól, például ha 6 hónapnál több időt töltött távol – például gyes vagy egy hosszabb táppénz miatt - újra részt kell vennie a folyamatban. Amennyiben csak irodai munkát végeznek kollégái, az sem mentesíti az előírások teljesítése alól azzal, hogy nem veszélyes a munka, amit végeznek.
6. Egy ellenőrzés nem ellenőrzés
Tévhit, hogy ha egyszer belefutottak egy bírságba, akkor egy ideig nem látogatják meg a céget az ellenőrök. A hatóságnak utóellenőrzési kötelezettségük van, és ha ismét a korábbi hibát találják, lényegesen magasabb bírságösszeget fognak kiszabni, mint elsőre. A bírság összege a munkáltató tevékenységétől es attól függhet, hogy a munkavállalóit milyen típusú veszélynek (súlyos, közvetlen stb.) teszi ki, szabályozások nélkül, valamint az, hogy ezeket a szabálytalanságokat hányszor es hány munkavállalóval szemben követi el – húzza alá a Save to Save Kft. munkavédelmi tanácsadó cég ügyvezetője. A munkavédelmi törvény jogot formál a hatóság képviselőinek hogy a tényállás ismeretében eldönthessék a bírságolás mértékét. A munkavédelmi törvény 50 ezertől tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki a munkáltatókra, mely több ízben is kiszabható es nemcsak a cégre hanem természetes személyre is.
