Sem a fizetésük mértékével, sem az emelések ütemével nem elégedettek a magyar dolgozók a Profession friss, országos felmérése szerint. A jelenlegi fizetésével a kutatásban megkérdezett 1000 válaszadó alig harmada, 27 százalék elégedett - ez az arány egyedül a fiatalok, a diplomások, és a vezető beosztásúak körében magasabb. Legkevésbé a fizikai munkások, az oktatásban, illetve az egészségügyben dolgozók, valamint az 50 év felettiek gondolják úgy, hogy megfelelő mértékű fizetésük. Az 50-59 év közöttiek 65 százaléka és a szakmunkás végzettségűek 72 százaléka határozottan úgy véli, hogy magasabb bérezést indokolna a munkakörük.
Ötből négyen a fizetések emelkedésének ütemét is nagyon lassúnak találják. Leginkább az 50 év felettiek (78%), illetve az általános iskolai végzettséggel rendelkezők (86%) gyorsítanának ezen. Az egészségügyben dolgozók 61 százaléka szerint túl alacsony a fizetésük és 74 százalékuk az emelések ütemét is lassúnak találja. Az oktatásban is hasonlóak az értékek, a fizetéssel 61 százalék, az emelések gyakoriságával pedig 77 százalék nincs kibékülve. A szakmunkáknál is rendkívül magas az elégedetlenség.
Bár több kutatás eredményei alapján látszik úgy, hogy a munkavállalók számára többé már nem a kereset nagysága az elsődleges döntési szempont vagy legnagyobb vonzerő az álláspiacon, úgy tűnik, ez inkább csak a „kiváltságos” munkavállalókra vonatkozik. Azokra a hiányszakmákban tevékenykedő, tehetséges fiatalokra, akik tudatosan építik a karrierjüket és nagyjából tisztában vannak a lehetőségeikkel. A cégek is látják, hogy emelésre szükség van, csakhogy ezt sokan nem tudják kigazdálkodni, legalábbis úgy tűnik, nem az adókkal megterhelve.
Az értékelés és jutalom is vonzó
Minden harmadik munkavállaló olyan helyen dolgozik, ahol működik teljesítményértékelő rendszer. A válaszadók 23 százalékának felettese ad visszajelzést, 38 százalék viszont semmilyen visszajelzést nem kap főnökétől a Profession kutatása szerint.
A munkavállalók és a vezetők körében – a világon mindenütt – az utálatos rituálék egyike a visszajelzés. Sok vezető nem szereti, mert nem tartja elég hatékonynak, a munkavállalók pedig sokszor úgy vélik, hogy nem kapnak használható, beépíthető útmutatást. Pláne, ha mindehhez rossz érzelmi környezet, és nem megfelelő kommunikáció is párosul. Pedig a visszajelzés nem csak a munka hatékonysága miatt, de érzelmi szempontból is nagyon fontos. Megmutatja az alkalmazottaknak, hogy a főnök észrevette őket és foglalkozik velük. Ugyanakkor viszont fontos, hogy a visszajelzés ne kizárólag kritika legyen!
A pénzbeli méltatást sokan keveslik: csak minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy kellő anyagi elismerésben részesül. Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók hiányolják leginkább az elismerés anyagi formáját.
2017 az emelések éve lesz
A megkérdezettek 78 százaléka tervezi, hogy még idén vagy a jövő évben fizetésemelést kér: tízből hárman 11-20 százalékos emeléssel terveznek, tízből ketten pedig 21-30 százalékos bérnövekedésre számítanának. A munkavállalók fele alaposan megtervezi, milyen érvekkel támassza alá igényét, 64 százalék személyesen vagy az interneten érdeklődik a piaci helyzetről. Amennyiben elutasítják kérésüket, több mint a felük elgondolkodik a munkahelyváltáson, 38 százalék pedig biztosan új állást keres a kutatás eredményei szerint.
A megkérdezettek fele kért már korábban fizetésemelést: 28 százalék többször is, 21 százalék pedig eddig egy alkalommal. Legtöbben ilyenkor saját teljesítményük elismerésére hivatkoznak, és nem a piaci helyzetre, vagy a konkurencia ajánlatára utalva állnak felettesük elé. A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy a férfiak bátrabban kérik az emelést, több mint a felük lépett már korábban az ügyben, szemben a nők 43 százalékával.
A szakértők szerint ugyanakkor a helyzet az, hogy a dolgozók a pénz miatt hagyják ott a munkájukat, de de nem a pénz miatt maradnak. Paradox? Pedig ez az igazság. Egy alapszint felett szinte kizárólag a vezetőn múlik a munkaerő-megtartás.
