A forgótőke a túlélés nélkülözhetetlen eszköze

Az átgondolt forgótőke gazdálkodás lehet a kiút a bajbajutott vállalkozásoknak, azonban a cégek töredéke használja csak ki maximálisan a finanszírozás legkönnyebben hozzáférhető és legolcsóbb formáját – áll az Ernst & Young legfrissebb régiós tanulmányában. A közép- és délkelet-európai Forgótőke-menedzsment Felmérés 2012 adatai alapján a vállalkozásoknak 20 milliárd eurónyi feleslegesen lekötött forgótőkéjük van.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„A válság következtében a szokásos üzletmenet fenntartásában hagyományosan szerepet játszó források – így a banki és egyéb pénzpiaci hitelezés – eltűntek, vagy nehezen elérhetővé váltak. Ez természetszerűen hozta magával, hogy a forgótőke-gazdálkodás a korábbinál sokkal fontosabbá, a túlélés nélkülözhetetlen eszközévé vált a vállalkozások számára” – mondta Tüske Balázs, az Ernst & Young Tranzakciós tanácsadási szolgáltatások partnere.

Nélkülözhetetlen lenne a forgótőke, mégis kevesen élnek vele

„A forgótőke jobb menedzselésével a vállalkozások készpénzt szabadíthatnak fel. Ezt a pénzt sokféle módon felhasználhatják a teljesítmény javítására: visszaforgathatják a vállalkozásba, felhasználhatják a hiteleik törlesztésére, vagy egyszerűen visszajuttathatják a tulajdonosoknak osztalék formájában” – tette hozzá.

20 milliárd eurónyi feleslegesen lekötött forgótőke a közép- és délkelet-európai régióban

Az Ernst & Young által a forgótőke-gazdálkodásról készített legutóbbi összeállítás szerint a közép- és délkelet-európai térségben működő vállalkozások forgótőke-teljesítménye 2010-hez képest 2011-ben romlott.

Az idei elemzés azt mutatta, hogy a felmérésben részt vevő 150 vállalkozás összesen még mindig 20 milliárd eurót tart szükségtelenül lekötve forgótőkeként. Ez az összeg – az egy évvel ezelőttihez hasonlóan – a vállalatok árbevételének 8%-ának felel meg. 2010-hez képest 2 milliárd euróval, azaz 10%-kal nőtt a forgótőkében tartott összeg. Ez azt jelenti, hogy átlagosan az éves árbevétel 8%-ával lehetne csökkenteni a forgótőkét.

A forgótőke teljesítményének 2011-es romlása (ha nem tekintjük a gáz- és olajszektort) a kintlévőségek és a készletállomány emelkedésével magyarázható, amit részben ellensúlyozott a szállítói kifizetések kitolása.

A közép- és dél-európai térség, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa összehasonlítása

Árt a kiszámíthatatlan gazdaság
Kevés vállalkozás él a likviditás és az olcsó finanszírozás legelérhetőbb formájával, a forgótőkével. A gazdaság kiszámíthatatlan működése pedig tovább rontja a forgótőke-menedzsment lehetőségeit és hatékonyságát. A z olaj- és gázipari társaságoktól eltekintve, átlagosan 2 százalékkal romlott a régió társaságainak forgótőke-hatékonysága 2009-ről 2010-re. Összehasonlításként a nyugat-európai valamint észak-amerikai társaságokra készített hasonló elemzések 3, illetve 4 százalékos hatékonyságjavulást jeleznek ugyanerre az időszakra.
A térségbeli vállalkozások teljesítménye jelentősen elmarad az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában működő társaikétól.   A térségünkben működő vállalkozások, illetve a nyugat-európai és az amerikai vállalkozások eltérő forgótőke-teljesítményének fő okait a helyi fizetési szokásokban, a fennálló szabályozásban, valamint a fizetési késedelem és nemfizetés gyakoriságának eltéréseiben kereshetjük. Jelentős különbség tapasztalható azonban abban is, hogy a vállalatvezetők mekkora figyelmet fordítanak a hatékony tőke- és folyamatkezelésre.

Mit tehet a menedzsment?

A vállalatvezetőknek a jelenlegi helyzetben meg kell keresniük azokat a pontokat, amelyek javítása hozzájárulhat a forgótőke jobb kezeléséhez. Ezért kiemelten fontos a forgótőke teljesítményének nyomonkövetése, a vevői kifogások kezelése, és a megfelelő kintlévőség-kezelési stratégia alkalmazása. Vagyis a vállalatoknak ezen a területen is egy komplex rendszert kell kialakítaniuk a hatékony működés érdekében.

Mi várható 2013-ban? 

„Az enyhe fellendülés, ami az európai piacokon 2013-ban várható, ellentmondásos hatással lehet a forgótőkére, mivel a forgalom és az árbevétel növekedése csökkentheti a partnerkockázatot. Ezzel együtt a forgalom és a forgótőke növekedése által támasztott pótlólagos finanszírozási igény nagy terhet róhat a vállalkozások mérlegére. Tekintve, hogy rövidtávon nem várható a hitelezési feltételek enyhülése, és hogy egyes országokban a banki hitelállomány további csökkentésére számíthatunk, a vállalkozások növekedésének finanszírozása az eddigieknél is nehezebbé válhat.  Ilyen körülmények között érdemes nagyobb figyelmet fordítani a belső finanszírozási forrásokra, mint amilyen a forgótőkéből felszabadított készpénz” – mondta Tüske Balázs.

Túlélési esélyek
Három vállalkozás háromféleképpen éli meg a legújabb idők történéseit. A versenyképesebbé válás helyett a versenyben maradásért küzd a műgyantát gyártó és épületek padlózatára felvivő cég, a kiváló borvidék családi és szövetkezeti vállalkozása, valamint a látszólag felkapott idegenforgalmi térség neves szállodája.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo