A gazdaság alapjait fenyegetik az adósok

A vállalkozások árbevételének átlagosan több mint 23 százaléka kintlevőség, tehát olyan kiszámlázott tétel, ami adott pillanatban nincs kifizetve. Mivel a cégek nyeresége árbevételüknek csupán átlagosan 2 százaléka, így nem lehet kérdés, hogy a kintlévőségek kezelése elsődleges kérdés.

Kép: Freedigitalphotos/digitalart

Az adósságokat felhalmozó és hátrahagyó cégekről sokat olvashatunk, és a társadalom döntő többsége elítéli őket. (A cégek legnagyobb gondja a kintlévőségek kezelése!)  Bár Magyarországon jelentős mértékű a lánctartozás, a késő és ki nem fizetett számlák döntő többsége nem ezekből táplálkozik. (Bár a fizetési fegyelem és a számlafizetési határidők javultak az elmúlt években.) A lakossági adósságok tekintetében már megosztottabb a közvélemény, hiszen a közüzemi szolgáltatók, bankok vagy telekommunikációs előfizetések ki nem fizetése sokak számára megélhetési kérdés – és mint ilyen, sokan gondolják úgy, hogy rugalmasabbnak kell lenni kezelésükkor.

Hogyan biztosítsuk szerződéseink teljesítését?
Egy szerződésnél fontos, hogy mi biztosítja, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét a másik fél valóban teljesítse is. Ezt természetesen végső esetben bírósági úton lehet kikényszeríteni, de léteznek más jogi eszközök is.
Ez a kérdés messzire vezet, hiszen – amennyiben a ki nem fizetett számlák veszélyeztetik a cégek működését – a szolgáltatók akár csődbe is mehetnek. Ilyenkor tömegesen szűnhetnek meg munkahelyek, és a lánctartozás jelentősen hathat a többi gazdasági szereplőre. „Egy nemrégiben elvégzett felmérés szerint, a megkérdezett cégek 72%-a látja úgy, hogy a késve fizetés komolyan akadályozza vállalkozása fejlődését" – emelte ki a felmérés kapcsán Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke.

Az adatok sokkolóak: a MAKISZ által közölt eredmények szerint a magyarországi cégek teljes árbevételének 23 százaléka kintlévőség, azaz olyan számla, amelyet kiállítottak, de még nem fizettek ki. Közben a cégek árbevételének átlagosan csak két százaléka a profit.

Amikor egy ügyfél nem akar, vagy nem tud fizetni, a vállalkozásnak nincs más választása, mint a pénze után menni, ami bevételcsökkenést eredményezhet és mindez a cég energiáiból is sokat felemészt. Az új ügyfelek tipikusan nagyobb kockázatot jelentenek, sőt, egy fiktív ügyfél által leadott megbízás esetén akár csalás áldozata is lehet egy vállalkozás. (Mert még mindig nagyon sok a simlis cég Magyarországon.) Az tehát, hogy ügyfeleink határidőben fizetnek, nem lehet csupán a szerencse kérdése. Minden egyes percnyi ráfordított energiát megér, hiszen sokkal biztonságosabb, mint az utólag futni a pénzünk után.

Hajthatatlan vagy behajthatatlan!
Lényegi pontokon módosította a kifizetetlen követelések elévülésére vonatkozó szabályokat is a tavaly hatályba lépett új Ptk. – hívja fel a vállalkozások figyelmét a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás. A szakértők rámutatnak: szemben a korábbiakkal, már sem a követelésre emlékeztető írásos felszólítással, sem a tartozás engedményezésével nem lehet meghosszabbítani az elévülési időt.
 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo