Az adó alanya, adóalanyiság keletkezése és megszűnése
Az adó alanya a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, illetőleg a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójának rendelkezései szerint teljesíti.
Az adóalanyiság az állami adóhatósághoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre, míg az adóalanyiság megszűnésének eseteit tételesen tartalmazza a jogszabály. (Hogy jó lesz-e kisadózónak lenni, arról itt olvashatja elemzésünket.)
Az adó mértéke
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 000 forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 000 forint tételes adót fizet.
A tételes adón felül a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő adóalany a naptári évben elért bevételének 6 000 000 forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet, míg a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak nem minősülő adóalany esetén a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a tételes adóval érintett hónapok számának és 500 000 forint szorzatának meghaladó része után fizeti meg.
Az adóalany választása alapján iparűzési adó kötelezettségét is egyszerűsítetten fizetheti meg., Így székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalap után állapíthatja meg adóját, mely 2 százalékos adókulcsot feltételezve a teljes évre 50 000 forint. Az iparűzési adó esetében egyébként arányosítással élhet az adózó, amennyiben kisadózó tételes adófizetési kötelezettsége szünetel.
Kiváltott adónemek
A tételes adó megfizetésével az adóalanyiság időszakában az adózó mentesül:
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
A főállású kisadózó kisadózói jogállása alatt biztosítottnak minősül, munkanélküli ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, míg a mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.
1 millió forintos korlát, adatszolgáltatás, színlelt munkaviszony
A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozások által kiállított számlákat más adóalanyok költségként elszámolhatják.
Ugyanakkor a fiktív számlázást korlátozandó, bejelentési kötelezettség terheli mind a kisadózó, mind pedig a számlát befogadót, ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára éves szinten 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát. Továbbá ezen értékhatár meghaladása után már a kisadózónak kell bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
Számlázás
A számlázás során a kisadózónak az áfatörvény szabályai szerit kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a "kisadózó" szöveget, ellenkező esetben az állami adóhatóság által mulasztási bírsággal sújtható.
A kormány arra számít, hogy a jelenleg hatmilliós éves forgalom alatti evás adózó vállalkozások illetve egyéni vállalkozók többsége a kisadózók tételes adóját (KATA) választja majd jövőre.
Forrás: RSM DTM
