A legfrissebb adatok szerint az év első két hónapjában a bruttó átlagfizetés havi 274 ezer forint volt, a nettó átlagbér pedig 182 ezer forintot tett ki, ez egyaránt 10,3 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. A jelentős, két számjegyű növekedés pedig elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének köszönhető.

A részletes adatok szerint sok ágazatban, például az egészségügyben, a szociális ellátásban bőven az átlagot meghaladó 12–19 százalékkal nőttek a nettó bérek az év első két hónapjában – derül ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének friss összeállításából. A szakember szerint az is látszik a friss adatokból, hogy a munkaerőhiány miatt az építőiparban és kereskedelemben is az átlagot meghaladó mértékben, 13, illetve 12 százalékkal nőttek a nettó fizetések. Emellett az állami szektorban is jelentős, átlag feletti volt a béremelkedés. A közigazgatásban dolgozók nettó bére 14 százalékkal nőtt, a közfoglalkoztatottak adatai nélkül a költségvetési szektorban dolgozók nettó átlagbére pedig 196 ezer forint volt, ami meghaladja a versenyszektorra vonatkozó 191 ezer forintos átlagot.

Veszélyek

Németh Dávid szerint az állami szektorban a bérek alakulása kockázatot jelenthet. „Nemcsak a bérdinamikára, hanem a költségvetési egyensúly szempontjából fontosabb tényezőre, a kifizetett bértömegre is figyelni kell. Ugyanis most még csak azt látjuk, hogy fokozódik a bérdinamika, ami viszont csak akkor tartható fenn hosszú távon, ha a kormány racionalizálást és hatékonyságjavítást hajt végre” – tette hozzá.

Az állami szektor mellett a gazdaság egészében, ezen belül is a versenyszférában is óvatosan kell kezelni a béreket. „A munkáltatók bérköltségeinek növekedése mellett a termelékenységnek is javulnia kell, különben romlik a magyar gazdaság versenyképessége. Ha a bérek elszabadulnak, de ez nem jár együtt magasabb termelési vagy szolgáltatási szinttel, akkor a fajlagos munkaerőköltség növekedése egyensúlytalanságot eredményezhet” – fogalmazott a szakértő.