Mennyit is költünk focira?

A 2011 júliusában bevezetett tao milliárdokkal nyomta meg egyes egyesületek büdzséjét. A cél nemes: a rendszer nem a profi sportot, hanem elsősorban az utánpótlás-nevelést igyekszik támogatni, s a cégek szívesen élnek a lehetőséggel.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A látvány-csapatsportágak társasági adókedvezményen keresztüli támogatásának a lehetősége eredetileg öt évre szólt, de az Európai Bizottság márciusban további hat évre, 2023. június 30-ig engedélyezte a rendszer fenntartását. A cél nagyon nemes: cégek révén saját bevételhez juttatni a sportszervezeteket (szakszövetségeket, amatőr és profi sportszervezeteket, közhasznú alapítványokat), amelyek a felajánlott forrásból utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra költhetnek. A tao-rendszer tehát nem a profi sportot, hanem elsősorban az utánpótlás-nevelést igyekszik támogatni.

Kép: Fotolia

Úgy tűnik, a cégek szívesen élnek a lehetőséggel. A Transparency International 2015-ös tanulmánya (Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban) szerint 2011 és 2015 között a klubok 204 milliárd forintot kaptak a tao segítségével. A 24.hu idén márciusban az öt, 2011 óta támogatható sport sportági szövetségétől kért ki adatokat. Ezek szerint ezek a klubok hat év alatt közel 415 milliárd forinthoz jutottak. 2016-ban a sporttámogatás összege már 99 milliárd volt, azaz ekkora költségvetési bevételről mondott le az állam a sport, de leginkább a futball javára. A labdarúgás hat év alatt összesen 191 milliárdot, vagyis a teljes tao-pénz több mint 40 százalékát kapta. Ezen belül is a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA) jutott minden évben a legtöbb pénz: 2011 és 2016 között összesen körülbelül 11 milliárd forint.

Sporttámogatás: célba érnek a pénzek
A vállalatvezetők közül sokan felismerték: az alkalmazottak egészségének megőrzésére költött pénz hosszú távon megtérülő beruházás. De nem csak ezért kap ma nagyobb szerepet a sport az üzleti életben. A médiamegjelenéseket is generáló támogatás PR-értéke magas, segít a márkaépítésben, beépíthető a vállalat társadalmi felelősségvállalásába és nem utolsósorban költséghatékony, akár ha a béren kívüli juttatások bérnél kedvezőbb adójára, akár ha a társasági adót csökkentő látvány-csapatsportok támogatására gondolunk.
A támogatási rendszert sokan támadják, mondván, az a korrupció melegágya: nem tudjuk, ki volt a legbőkezűbb drukker, hisz nem nyilvános adat, hogy melyik cég mekkora összeggel támogat, és kérdéseket vet fel az is, hogy a kedvezményezettek valóban hatékonyan használják-e fel a juttatást.

A bíróság már egyszer kimondta: a tao-pénzeket nyilvánosságra kell hozni, de a kormány a Kúriához fordult, mondván, a tao-pénz nem közpénz. A FUNA is hasonló cipőben jár: az alapítványt a Székesfehérvári Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla áprilisban kötelezte a 2013 és 2015 közötti tao-s pályázatokhoz kapcsolódó adatok kiadására, de ők is a Kúriához fordultak.

A nyereséges vállalatok a fizetendő társasági adójukból ajánlhatnak fel bizonyos összeget sporttámogatásként. Az összeget fizethetik közvetlenül a támogatott szervezetnek szerződés alapján, illetve közvetett módon a NAV-on keresztül, felajánlással is. A támogatás nem kevés adminisztrációval jár, cserébe viszont a cégek adókedvezményt kapnak. De vannak, akik szerint még ennél is többet ér a támogatás lobbiereje vagy gesztusértéke: a felajánlást – szívességet – később máshol lehet kamatoztatni…

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo