A NAV murcit csinálhat az újborból is

Noha a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárással készített szőlőbor után nem keletkezik jövedékiadó-fizetési kötelezettség, azonban az adminisztrációs terhek tekintetében különbséget kell tenni az adómentes szőlőbor és a 0 forint adótétel alá eső szőlőbor között.

Adminisztrálni kell, vagy búcsúzhatunk a terméstől

Beköszöntött a szüreti időszak, a gondos gazdák már elkezdték a kádak, darálók, prések és hordók tisztítását, karbantartását, illetve árgus szemekkel vizsgálják a szőlőtőkéket, és figyelmesen tanulmányozzák az időjárás-jelentéseket, folyamatosan pontosítva a szürettel kapcsolatos terveiket. Mindez nagyon fontos, azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szüret hangulatát nemcsak az időjárás ronthatja el, hanem az elhanyagolt adminisztráció és bizonylatolás esetén a NAV is fagyos hangulatot tud teremteni a szőlőbirtokon, a présházakban és a borospincékben egyaránt.

A szőlőborral kapcsolatban általában az él a köztudatban, hogy nem kell utána jövedéki adót fizetni, azonban kevésbé ismert, hogy – alapvetően a borok minőségének védelme érdekében – számos technológiai és adminisztrációs előírást is be kell tartaniuk azoknak, akik szőlészetre, illetve borászatra adják a fejüket. Az adminisztrációs kötelezettségek egy része nem kapcsolódik közvetlenül a vámhatósághoz, hiszen bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség – bizonyos kivételektől eltekintve – keletkezik a hegyközségek felé is, többek között azoknak, akik 1 000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művelnek, akik borszőlőültetvényük termését értékesítik, vagy akik értékesítési céllal készítenek bort. Fontos tudni, hogy a hegyközségek felé szolgáltatott adatokhoz hatósági ellenőrzések és eljárások során a vámhatóság is hozzáféréssel rendelkezik.

Jövedéki eljárás: új kódok júliustól!
A nemzeti jövedéki szabályozás szerinti eljárások során az Európai Unióban is használt mindenkor hatályos kombinált nómenklatúra (KN) kódokat kell alkalmazni Magyarországon július elsejétől.
Noha a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárással készített szőlőbor után nem keletkezik jövedékiadó-fizetési kötelezettség, azonban az adminisztrációs terhek tekintetében különbséget kell tenni az adómentes szőlőbor és a 0 forint adótétel alá eső szőlőbor között. Adómentes a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a természetes személyek által előállított, gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter, saját fogyasztásra szánt szőlőbor. Illetve a szőlőterülettel nem rendelkező természetes személy által gazdasági évenként és háztartásonként legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből előállított, saját fogyasztásra szánt szőlőbor, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor.

Mindezek alapján amennyiben a szőlősgazda csak saját fogyasztásra és legfeljebb évi 1000 liter szőlőbort állít elő saját, illetve saját és vásárolt szőlőből, függetlenül attól, hogy az általa megtermelt borszőlőből értékesít-e, abban az esetben a vámhatóság felé nem keletkezik sem bejelentési, sem pedig bevallási kötelezettsége. Ennek ellenére pincekönyv-vezetési kötelezettségét teljesítenie kell, amihez be kell szereznie a hegybírótól a szőlő származási bizonyítványát is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy amennyiben szőlőértékesítésre került sor, abban az esetben az abból származó jövedelem után személyi jövedelemadó (szja)-bevallási és -fizetési kötelezettség keletkezik az adóhatóság felé, sőt amennyiben az értékesítés üzletszerűen, illetve rendszeresen történik, akkor az eladási ár után áfakötelezettség is felmerül – írta Vizer József, az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

Amennyiben valaki saját célra 1000 litert meghaladó mennyiségben kíván saját, illetve saját és vásárolt szőlőből előállítani, vagy szőlőterülettel nem rendelkező természetes személy több mint 500 kilogramm vásárolt szőlőből kíván szőlőbort előállítani, vagy az előállított szőlőből értékesíteni is kíván, abban az esetben egyszerűsített adóraktári engedélyt kell kérelmeznie a vámhatóságtól. Ez a pincekönyv-vezetésre és származási bizonyítvány beszerzésére vonatkozó kötelezettség mellett azzal is jár, hogy gazdasági évenként kétszer, a december 1-jétől július 31-ig terjedő időszakról augusztus 15-ig, majd az augusztus 1-jétől november 30-ig terjedő időszakról december 15-ig készletelszámolást köteles benyújtani a vámhatóság felé. Az elszámolás egyaránt kiterjed a szőlőkészlet, a termékkészlet (szőlőbor és pezsgő), valamint a melléktermékek mennyiségének alakulására.

Véget érhet a házi pálinka reneszánsza
Az Európai Bíróság elmeszelte az adómentes otthoni pálinkafőzésről szóló magyar rendelkezést. A döntés értelmében újra jövedéki adót kell bevezetni az ötven liter alatti mennyiségekre is, ami komoly törést jelenthet a felfutó házi termelésnek.
A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség mellett szigorú bizonylatolási kötelezettség is kapcsolódik az egyszerűsített adóraktári engedélyhez, hiszen az engedélyes a borszőlőt 70 km-en túli szállítás esetén, valamint a szőlőmustot, a szőlőbort, a borászati mellékterméket Magyarország területén csak borkísérő okmánnyal szállíthatja. E mellett az egyszerűsített adóraktár-engedélyes termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborról szintén borkísérő okmányt köteles kiállítani, kivéve, ha olyan számlát állít ki, amin részletezésre kerülnek a palackos, a kannás kiszerelésben és egy tételben a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségek.

Hogy miért is kell tartani a vámhatósági ellenőrzésektől miközben a szőlőbor után jövedéki adót nem is kell fizetni? Azért, mert az adminisztrációs kötelezettségek vagy a szőlőbor-előállításra, -kezelésre vonatkozó szakmai rendelkezések megsértését a vámhatóság mulasztási bírsággal, illetve jövedéki bírsággal sújtja, továbbá bizonyos esetekben az előállított terméket, illetve az előállításhoz használt eszközöket lefoglalhatja vagy elkobozhatja. Bármely borosgazda számára garantáltan kijózanító hatású, amikor végig kell néznie, ahogyan a pénzügyőrök lefoglalják egyévi kemény munkája gyümölcsét, nem beszélve arról, amikor a vámhatóság határozatát olvasva szembesül a kiszabott mulasztási bírság és jövedéki bírság összegével, mely utóbbi adómentesnek nem minősülő szőlőbor után literenként 60 Ft (de minimum 30 000 Ft), a jogszabályi előírásoktól eltérő módon előállított vagy kezelt bor után pedig literenként 3000 Ft (de minimum 100 000 Ft).

Mindezek alapján látható, hogy érdemes a szüreti előkészületek közben a kádak és hordók kitisztítása, karbantartása mellett azt is számba venni, szükség van-e a hegyközséghez, illetve a vámhatósághoz való bejelentkezésre, illetve ki kell-e alakítani a pincekönyv és borkísérő okmányok használatának, valamint a készletjelentések készítésének rendjét, hogy az egész éves kemény munka után novemberben, Szent Márton napján nyugodt szívvel lehessen belekóstolni a 2014. évi újborba.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo