A nagy felháborodást kiváltó tervezett 9 százalék helyett "csak" 7,5 százalékra emeli a reklámadó mértékét a kormány Kósa Lajos tegnapi bejelentése szerint. Addig akarják fenntartani a 7,5 százalékos szintet, amíg nem teljesítik azt az európai uniós kötelezettséget, amely a korábban a költségvetésbe befolyt reklámadóbevétel visszafizetését írja elő. Arra a kérdésre, hogy ez meddig tarthat, azt válaszolta, hogy körülbelül négy évig. Ha a visszafizetés megtörtént, utána "újra lehet gondolni" - jelezte.

Az eredeti terv hazavágta volna az iparágat az MRSZ szerint, de a finomított verzió felháborította az iparág szereplőinek egy jelentős részét, akik közösen hangot is adtak felháborodásuknak.

Az MRSZ mellett a közleményt aláíró 11 szakmai szervezet fenntartja eddigi álláspontját, hogy a reklámadót meg kell szüntetni, ezzel összhangban elfogadhatatlannak tartják a reklámadó 7,5 százalékra emelését - a jelenlegi 5,3 százalékról -, és kérik a kormányt a reklámadó kivezetésének iparági egyeztetésére.

Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke a közlemény szerint kiemelte: még pontos törvénytervezetet nem láttak, de az MRSZ a magyar gazdaság érdekeivel ellentétesnek látja a reklámadó létét. Ugyanakkor előre mutatónak tartja, hogy a kormány a reklámadó megjelenése óta először tett az adónem kivezetésére vonatkozó kijelentést.

A reklámszövetség közölte: az árbevételre vetített rendkívül magas adókulcs már 2018-tól a jelenlegi profitrátáknál nagyobb terhelés-növekedést okozna a piaci alapokon működő médiumoknál, ezzel veszteséges működésre, vagy érdemi költség-, és ezáltal színvonal- vagy szolgáltatás csökkentésre kényszerítené őket. Mindez az MRSZ által korábban is hivatkozott reklámgazdasági hatástanulmány szerint a teljes nemzetgazdaságot hátrányosan érinti.

Hozzátették: a tervezet elfogadásának várhatóan egyaránt vesztesei lesznek a szabad médiapiac szereplői, a társadalom egésze és a kormányzat is, míg egyedüli nyertesei a reklámadó-fizetési kötelezettségek alól de facto eddig is mentesülő globális szereplők lesznek. A magyar kiadók ezt az indokolatlan versenyhátrányt nem képesek ellensúlyozni, éppen ezért nem is tudják tolerálni, az ellen a jövőben minden lehetséges fórumon fel kívánják emelni szavukat. Ugyanakkor a közterületi médiát további különadó is terheli, így a megemelkedett reklámadóval együttesen ez a szegmens szinte ellehetetlenül.